Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az adatvédelmi biztos 2002. évi beszámolója, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
4013 A beadványok számának alakulásában a társadalmi események nyomon követhetők. Nemcsak a pártok és társa dalmi szervezetek adatkezelését érintő beadványok száma nőtt a vizsgált évben, hanem az egyéb adatkezelők ellen benyújtott beadványok száma is. Visszatérő probléma a pénzintézetek és a távközlési szolgáltatók esetében az igazolványok másolása, illetve több igazolvány egyidejű kérése. Gondokat jelent, hogy az egyes nagy állami nyilvántartásokból egyre többen igényelhetnek adatot. Ennek jogszerűségét ez évben átfogó vizsgálattal kívánják ellenőrizni. Ugyancsak folyamatosan napirenden volt a közterületi videós megfigyelések jogellenes alkalmazásának szaporodása. Általánosságban problémásnak tekinthető, amikor alacsonyabb szintű jogforrás rendeli el személyes adatok kezelését. Egy bizonyos feladat ellátására irányuló rendelet ugyanis nem jogosít fel a személyes adatok kezelésére. Nagyon fontos, a jövőbeni munka sikerességét javíthatja a folyamatos konzultáció, amelynek egyik lehetséges színtere az adatvédelmi felelősök kollégiuma, mely egyre népszerűbbé válva terjed. Meg kell teremteni az adatvédelem és az inform ációs szabadság egyensúlyát. Különösen fontos ez a jogsértő magatartások esetében. Elhangzott, hogy szerencsésnek bizonyult az adatvédelmi biztos hat évre történő választása, amely elősegíti e fontos tevékenység politikamentességének javulását, ami a magas an képzett, tapasztalt szakemberek folyamatos foglalkoztatását teszi lehetővé. Elhangzottak a bizottság ülésén bizonyos konkrét, az adatvédelem számára elfogadhatatlan események is az elmúlt időszakból, amelyből az általános vita során bizonyára elhangzana k felvetések. Megnyugtató volt a bizottság számára, hogy 2000ben az Európai Unió Bizottságától adekvát minősítést kapott a magyar adatvédelmi tevékenység, mely megfelel az európai uniós elvárásoknak, sőt külföldi biztosok gyakorta követendő példaként emlí tik más országok számára a magyar törvény által megvalósított gyakorlatot. Megállapítható tehát, hogy Magyarországon az elmúlt 10 évben kialakult, kiépült az adatvédelmi kultúra, amelyet folyamatosan finomít az összesen csupán 28 fős hivatali apparátus, me lynek finanszírozási helyzetét tovább kell javítani, hogy a politikai és költségvetési függetlenség biztosítsa a hivatal további sikeres tevékenységét. A bizottság az adatvédelmi biztos beszámolóját egyhangú döntéssel általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki fölszólalásokra kerül sor a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben, közben kétperces fölszólalásokra nem kerül sor. Há rom frakció állított vezérszónokot: a Fidesz, az SZDSZ és az MDF. Kérdezem, hogy az MSZP kíváne élni a lehetőséggel. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. Akkor megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter úrnak, a Fidesz képviselőjének vezérszónoki föl szólalásra. Parancsoljon, öné a szó. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlési Biztos Urak! Az alkotmány 59. §ának (1) bekezdés utolsó fordulata szerint mindenkit meg illet a személyes adatok védelméhez való jog, és azt is meghatározza az alkotmány, mégpedig a már idézett 59. § (2) bekezdése, hogy erről külön törvényt kell alkotnia az Országgyűlésnek. Ugyancsak az alkotmány 61. § (3) bekezdése mondja ki a közérdekű adat ok nyilvánosságát, és azt is, hogy ehhez is külön törvényt kell alkotni, mégpedig mindkét esetben kétharmados szavazati többséggel. Ez alapján, tehát ez alkotmányi rendelkezés alapján született az 1992. évi LXIII. törvény, ugyancsak még egy másik alkotmány i felhatalmazás alapján. Ez az alkotmány 32/B. pontja, amely azt mondja, hogy az Országgyűlés az alkotmányos jogok védelmére külön biztost állíthat. (17.20) Tehát egyrészt létrehozta az alkotmány alapján az Országgyűlés az 1992. évi LXIII. törvényt, amely részletesen foglalkozik az adatvédelmi biztossal, amelyre egyébként a törvényben kiemelteken kívül azok vonatkoznak, amelyek általában az országgyűlési biztosra az alkotmány alapján, és
