Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3987 Az Alkotmánybíróság több határozatában leszögezte: a parlamenti ellenőrzés szervei, közöttük a parlamenti biztosok a mai parlamentáris rendszerű állam parlamenti ellenőrzésének olyan intézményei, amelyek feladata, hogy a végrehajtó hatalom tevékenysége során a törvények uralmát és az állampolgárok jogvédelmét biztosítsák. Ezt az általános meghatározást zsinórmértékül szabta a törvényhozó elé az Alkotmánybíróság, a vizsgálható szervek körének a megállapításánál tehát az ombudsmanok alapvető funkciójából kellett kiindulni. A hatóság kategóriájának az újradefiniálása során ezért azt tartottuk szem előtt, hogy a végrehajtó hatalom ellenőrzésének kell az országgyűlési biztosok fő funkciójának lennie. Ennek megfelelően állapította meg a törvénymódosítás az országgyűl ési biztosok által vizsgálható hatóságok körét. Így került ki a törvényből az államhatalmi szerv kategóriája, amely alatt az Országgyűlés is érthető volt, és így fogalmazódott meg egyértelműen, hogy az ügyészség csak mint nyomozást végző szerv lehet az omb udsmani vizsgálat alanya. (15.10) Az Országgyűlés - amelynek ellenőrző szervei az ombudsmanok, s akik tehát magának a törvényhozásnak a tevékenységét így értelemszerűen nem vizsgálhatják - az új szabályozás megfogalmazása során kikerült az ellenőrizhető sz ervek köréből. Természetesen helytálló a beszámolónak az a megállapítása, hogy ténylegesen az Országgyűlést korábban sem vizsgálták az ombudsmanok, mert az Országgyűlésnek törvényalkotásra tett ajánlásuk nem tekinthető szigorú értelemben vett vizsgálatnak. Ami az ügyészséget illeti, egy olyan sajátos funkciójú állami szerv, amelynek egyes tevékenységei a közigazgatáshoz közelítenek, mások pedig az igazságszolgáltatáshoz sorolhatók. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempont szerint az ügyészség sajáto s közigazgatási jellegű tevékenysége, nyomozó hatósági feladata, a szélesebb értelemben vett végrehajtói hatalmi tevékenység tartozik abba a körbe, amely az országgyűlési biztosok kontrollját igényli. Az ezen túlmutató ügyészségi feladatok tekintetében már inkább az igazságszolgáltatási funkció dominál, illetőleg olyan jogvédő típusú feladatok - például törvényességi felügyelet , amelyek intézkedési jog hiányában nem indokolják az ombudsmani ellenőrzést. Mindenesetre az a megállapítás, hogy az ombudsmanok hatásköre csökkent, nem támasztható alá a beszámolókban foglalt érvek alapján. Különösen, hogy a vizsgálható szervek körének részletező megállapítása során a korábbihoz képest még egyértelműen bővült is a szervek köre, így a kötelező tagságú köztestületek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők is az ombudsmantörvény „hatóság” fogalmába kerültek. Szerencsésebb lenne ezért inkább úgy fogalmazni: a törvénymódosítás a korábbinál egyértelműbbé tette a vizsgálható szervek körét, tisztább helyzetet eredményezett és eldöntötte a törvény értelmezése körüli, így az ombudsman hatáskörének terjedelmét érintő vitákat. Nem tisztem a kormány részéről az Országgyűlés nevében nyilatkozni, de annyit érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyo mán széles körű parlamenti egyetértéssel elfogadott törvénymódosítás azt is jelenti, az alkotmányban megfogalmazott országgyűlési biztosi feladatkör szervi hatályát a kétharmados törvény elfogadásával az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság határozataiban fog lalt zsinórmértéknek megfelelően, világosan és egyértelműen meghatározta. A törvénymódosítás új helyzetet teremtett, amelyben ma már nem lehet mit kezdeni a törvénymódosítás előtti ombudsmani hatáskör vitákat okozó értelmezésével, és ennek a mai helyzetre vetítésével. Sokkal fontosabb az, hogy a törvényi szabályozás ma már megnyugtatóan precíz, ami alapot ad a tisztázott viszonyok közötti munkára és az egyértelműen meghatározott felelősség érvényesítésére. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról s zóló törvény legutóbbi módosítása során előrelépés történt annak az ajánlásnak a kapcsán, amely a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének lehetővé tételét szorgalmazta a kötelezett külföldi tartózkodása esetén is. A módosítás a külföldön tartózkodó esetében is lehetővé teszi a tartásdíj megelőlegezését, kivéve azt az
