Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének, az adatvédelmi biztosnak, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2002. évi tevékenységéről szóló beszámolói - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese:
3975 értéketikai okfejtésekbe nem tud bocsátkozni. Ez az eljárási vonulata azért van a mi vizsgálatainknak, mert más alkotmányvédő szervek jogosultak arra, hogy értékkérdésekkel foglalkozzanak. Az eljárási problémák súlya mintegy 60 százalékos. Tehát azoknak az aránya, amikor valamilyen eljárási anomáliára hívják fel a panaszosok vagy a vizsgálatok a figyelmünket, körülbelül 60 százalék, míg az érdemi döntés sérelme az elmúlt évben legalábbis az összes panasznak csak minte gy 25 százalékában került megfogalmazásra. Ennek megint az a magyarázata, hogy a jogorvoslati rendszerben más jogvédő szervek foglalkoznak ilyen problémák megoldásával. Mindemellett úgy gondolom, hogy az eljárási orientációnak azért van két fontos indoka é s magyarázata. Az egyik az, hogy Magyarországon - eltérően az Európai Uniótól, ahol nem véletlenül erőlködik az európai ombudsman etikai kódex összeállításán, hiszen közigazgatási eljárásjoga nincs az Uniónak - van eljárási törvény, de ez a törvény meglehe tősen kiürült. Az a törvényesség biztosításában játszott szerep, amit egy egységes államigazgatási kódex jelent, ma már a múlté, minden hatóságnak, minden jogszabálynak megvan a maga államigazgatási eljárási rendje. Nagyon sok probléma származik ebből, és remélhetőleg az új államigazgatási kódex ezt a kérdést orvosolni fogja és valóban egy olyan törvénnyel találkozunk majd, amely a legtöbb közigazgatási eljárás számára biztos alapot és hátteret fog jelenteni. A másik: noha a közigazgatás minőségbiztosítása tett lépéseket az Európai Unióban kívánatos szint elérése irányában, de Magyarországon még mindig nagyon gyermekcipőben jár. Azok a szakmai követelmények, amelyek a jó, a megfelelő közigazgatáshoz szükségesek, valóban nincsenek kellő pontossággal megfogalm azva - és főleg számon kérhető módon megfogalmazva. Éppen ezért a döntéseknél, a közigazgatás működésénél nagyon gyakran nem maga az érdemi döntés, hanem az a folyamat okozza a problémát, amelynek egy döntéshez el kellene vezetni. Ezeket előrebocsátva néhá ny jellegzetes problémát szeretnék megemlíteni, nemcsak ügyekhez kapcsolva, hanem inkább annak magyarázataként, hogy azokat az alkotmányos visszásságokat, azokat az anomáliákat, amelyeket az elmúlt évben feltártunk, mégis milyen okok idézik elő, mi az a je lenség, amely egyegy alkotmányos visszásság bekövetkezéséhez vezet. Nagyon gyakori panasz előttünk - talán abszolút számban is ez a legtöbb - az, amely az eljárás elhúzódásával áll kapcsolatban. Noha az államigazgatás időszerűsége, a határidők betartása a lapvető törvényességi követelmény, mégis nagyon sok olyan eset fordul elő, amikor a határidőket durván és megbocsáthatatlan módon áthágják. Az általunk feldolgozott esetek közül szeretném ebben a körben konkrétan is megemlíteni az állampolgársági és idegen rendészeti ügyeket, ahol különösen visszás helyzetet idéz elő az ügyintézési határidők túllépése, hiszen itt olyan személyekről van szó, akik nincsenek a helyismeretnek és a szakismeretnek olyan birtokában, amellyel megfelelő partnerei tudnának lenni a köz igazgatási szervnek, éppen ezért ezek fokozottan érzékeny területek. (14.10) Másodjára szeretném említeni a hibák sorában a közigazgatásnak azt a rossz gyakorlatát, amely az ügyféllel való együttműködésre nem helyez megfelelő hangsúlyt, tehá t az együttműködés hiányát. Nagyon gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor az államigazgatási szerv nem tanítja ki, nem hívja fel az ügyfél figyelmét azokra a buktatókra, nehézségekre, amelyek egyegy államigazgatási eljárás során rá leselkednek, sőt o lyan esetekkel is kénytelenek voltunk szembesülni, amikor a segítőkésznek mutatkozó államigazgatás nem teszi meg azt, amit az ügyfélnek ígért, és az ügyfél hiába várja ezt követően ügyének elrendeződését, hiszen valamelyik íróasztalban ez elsüllyedt. Harma dikként szeretném említeni az alkotmányos visszásságok okaiként a jogszabályok nem megfelelő koordinációját, a jogszabályok nem megfelelő pontosságát. Gyakran találkozunk olyan esettel, amikor szükségképpen következik be az alkotmányosan visszás helyzet, h iszen a közigazgatás valamilyen egyébként nagyon fontos kérdésben nem kap megfelelő jogszabályi
