Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
3956 most nem tartózkodik a teremben... Pontos voltam, 860 millióról beszéltem, és 260ról, ennek a deficitje vagy differenciája 600 millió. Köszönöm. EL NÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Kosztolányi Dénes, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtá rsaim! Most, hogy a XIII. kerületi valós történetet megismertük, térjünk át egy olyan budapesti kerületre, ahol nemcsak a költségvetési és pénzügyi trükkökkel okoztak 1 milliárd 200 millió forint hiányt idén a gazdálkodásunkban, hanem 700 millió forintot m aga dr. Lamperth Mónika miniszter asszony vont el, vett el a kerülettől. Mi történt a XII. kerületben? A XII. kerület évek óta sikeresen készített elő egy tömbrehabilitációt a Déli pályaudvar környékén. Négy, tisztességes életkörülményeket nem biztosító ép ület lebontásával, helyükre modern, a városképi szempontoknak megfelelő, a környék lakóinak igényét jobban kiszolgáló épületegyüttes megvalósítása indult el. A kerület a korábbi években, jó gazdálkodásának köszönhetően saját erőből 214 lakásból 83 családot helyezett már ki, és olyan lakásokat biztosított nekik, ami számukra maximálisan megfelelő volt. A Széchenyiterv nyújtotta lehetőséggel élve további 163 lakás kiürítését biztosító pályázatot készített elő a kerület 667 millió forint értékben. A kerület a pályázaton sikerrel vett részt, és a Gazdasági Minisztérium a teljesítés előtt állt. Az új kormány hivatalba lépésével az önkormányzat és a kormányzati szervek tárgyalásában jelentős stílusváltás következett be. 2002 augusztus: a Magyar Lakásinnovációs Kh t. tájékoztatta az önkormányzatot, hogy szerződésmódosítás várható a tárcaközi bizottsági ülésen, és az új miniszter, dr. Lamperth Mónika ennek alapján fog dönteni. 2002 november: a kht. ügyvezetője közli, hogy a BM jogi képviseleti irodája az iratokat bek érette. Akkor már a kerületben, az önkormányzatban rossz előérzetünk volt. December 2án a BM főosztálya értesítést küld, miszerint a támogatási szerződéstől elállnak. Hétszázmillió forintról volt szó. Politikai büntetés egy polgári vezetés és irányítás al att működő kerületnek? Az is, csak részben, kedves szocialista képviselőtársaim. Nem az, elsősorban kisstílű bosszú. Büntetés a lakásra váró családok, a költözni akaró és életüket már bizakodóan eltervezett kerületi polgáraink számára. Hogy reagált erre a miniszter asszony, aki, mint tudjuk, az önkormányzati bizottság alelnöki tisztéből lett belügyminiszter, és már órákkal ezelőtt eltávozott a politikai vitáról. Hogy reagált minderre a 700 millió forintos elvonásra, ő saját maga? Saját maga nem ereszkedett le odáig, hogy levelezzen mondjuk egy budapesti polgármesterrel, a következő levelet küldte. “A miniszter asszony megbízásából tájékoztatom a polgármester urat, hogy a Belügyminisztérium lakáspolitikai és építésgazdálkodási főosztályvezetője által írt leve let, amelyben a miniszteri döntésnek megfelelően a támogatási szerződéstől való elállást közli, jogszerűnek és helyesnek tartom. A főosztályvezető úr levelében a szerződéstől való elállások jogi indokai ismertetésre kerültek. Abban az esetben - írja a közi gazgatási helyettes államtitkár a miniszter asszony nevében , ha nem ért egyet a döntéssel, jogában áll bírósághoz fordulni.” Együttműködés? Párbeszéd? Egyeztetés? Nem, bíróságra küldik az egész kerületet. Én nem akarok rossz lelkiismeretet kelteni a moso nmagyaróvári polgármesterben, de lehet, hogy a tőlünk, a kerülettől ellopott 700 millió forintból ott tudnak gazdálkodni, az önök oldalán? Szeretnék a miniszter asszonynak egy interpellációt továbbítani. Idézet az interpellációból. “Szavakban igen, tettekb en nem fontos a Nagyenyed utcai tömbrehabilitáció? Nem azonos mércével
