Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 4 (78. szám) - „Kudarc, kilátástalanság, koncepciótlanság, avagy a becsapott önkormányzatok” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GULYÁS JÓZSEF, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3915 rendszer továbbfejlesztésének politikai és szakmai programokban megfogalmazott céljai megvalósíthatóak lesznek. A régiós rendszer kikényszeríti a központi igazgatás átalakítását is, amely így a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárok számára is közvetlenebbé, átláthatóbbá, hatékonyabbá válhat. A városok és a kistérségi központok mint természetes közszolgáltatási, gazdasági irányító centrumok, felértékelődnek. A nagyobb önállóságra épülő önkéntes együttműködés hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a rendszer egészének működését. A szabad demokraták szerint a magyar helyi közigazgatási rendszernek szüksége van a településeken kívüli erős önkormányzati szintre. Elsősorban azért, mert vannak olyan nagy térségi fela datok, amelyeket általánosan választott testületek által hozott döntések alapján, decentralizált módon érdemes meghozni. A régiókban a mai területfejlesztési funkciókon kívül a területi kormányzási feladatok széles köre kerülhet ellátásra. Regionális terül eti önkormányzatokra van tehát szükség. A regionális önkormányzat általános választásokon megválasztott testület vezetése alatt álló közhatalmi szerv, amely saját hatáskörrel, költségvetéssel, önálló bevételi forrásokkal is rendelkezik. A régiók szerepet k apnak majd az Európai Unió strukturális forrásaiból nyert támogatások felhasználásában és elosztásában. (9.20) Az önkormányzati rendszer területi szintjét azonban nem szabad megkettőzni, vagyis indokolt, hogy a megyei területpolitikai vonatkozású hatáskörö k mind a megyei önkormányzatoktól, mind a területfejlesztési tanácsoktól regionális szintre kerüljenek. A regionális reformok alapvető része a fővárosi önkormányzati szerep újragondolása, újraértelmezése. Nélküle a központi régiót nem célszerű kialakítani. Az SZDSZ álláspontja szerint a területfejlesztési igazgatás reformja, a strukturális alapok fogadó intézményrendszerének kialakítása nem várathat magára. Ez alatt azonban mi nem centralizált hivatali szervezet kiépítését értjük, hanem regionális döntéshoz atalt, valamint a hozzá kapcsolódó szakmai, intézményi kompetenciák erősítését az átfogó államreformmal összhangban. Alapkérdésnek és persze evidenciának is tekintjük, hogy a területfejlesztési intézményrendszer reformjára vonatkozó döntéselőkészítés ne f usson a területfejlesztési közigazgatási reformtól elkülönült szálon. A kistérségek intézményes szerepének erősítése a jelenlegi helyzetben indokolt, erre szükség van. Ehhez azonban mindenekelőtt a területfejlesztési források egyik felhasználói oldalaként kell hogy meghatározásra kerüljenek, és nem pedig vélelmezett elosztóként. Az önkormányzati finanszírozási rendszer rövid távú fejlesztését a hosszú távú célokkal összhangban indokoltnak tartjuk. Ennek jegyében már a következő éves költségvetési törvényben is lehet és kell érdemi, az önkormányzatokat ösztönző lépéseket tenni. Így szembe kell nézni az erőforrások egyesítésének és koncentrált felhasználásának követelményeivel, azaz a társulásos forma szélesebb körű ösztönzésével. A normatív szabályozási rends zert felül kell vizsgálni, és ennek keretében fokozottan támogatni kell a térségi feladatellátást vállaló társulási formákat, erősíteni kell a térségi feladatellátást annak érdekében, hogy kisvárosaink ne teherként éljék meg az egyes, egyébként szükséges i ntézményhálózatfenntartási formákat, mert ma sajnos ez a helyzet, és ennek következtében a kisvárosok, térségközpontok arra kényszerülnek, hogy a megyéknek adják át intézményeiket. Tisztelt Országgyűlés! 2004től kezdődően a helyi közösségek számára megny ílnak az EUpályázati lehetőségek, ám az önkormányzati rendszer még nem készült fel a feladatokra. Egyrészt halaszthatatlan az önkormányzatok felkészítése a követelmények teljesítésére. Ez ugyan elsődlegesen nem költségvetési kérdés, de azzá is válhat, his zen ha a helyhatóságok felkészületlensége miatt nem hívhatják le az EUforrásokat, akkor nagyon komoly problémákkal kell szembenéznünk. Ehhez pedig a minimális feltételeket már a 2004. évi költségvetésben is biztosítani kell, hogy ezek a keretek lehívhatók legyenek.
