Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
3813 Köszönöm szépen a szót. Pettkó képv iselő úr nyilatkozatára azért nem reagálok most, mert ha jól tudom, akkor az első négy paragrafus tekintetében még nem nyitottuk meg a vitát, úgyhogy visszatérnék és jelezném, hogy a 16ossal szeretnék foglalkozni. Örömmel üdvözlöm, amit a képviselő asszon y, budapesti frakcióvezető asszony kapcsolódó módosító indítványként benyújtott, mert önök megtették az első lépést, legalább elfogadták, hogy a 7. § b) pontjában az az előírás, miszerint egy szavazat is elegendő valamely önkormányzati tulajdonosi érdek ér vényesítéséhez, az elégtelen. Rólunk azt szokták mondani, hogy az önkormányzati bizottságban élesen szemben állunk egymással. Igaz az, hogy a képviselő asszony többször nehezményezte, hogy én mint fővárosi képviselő jó kapcsolatot ápolok a fővárosi frakció val, és hogy ki vagyok okosítva ezekben az ügyekben. Azt szeretném, ha továbblépnénk az ügyben, és eljutnának odáig, hogy az egész „saláta” része, tehát a módosító jogszabályok visszavonásra kerülnének. Ezt meg lehet tenni, különösen azért, mert dr. Bőhm A ndrás úr és Kékesi úr nem velem vitatkozott: önök a kormány előterjesztésével vitatkoztak, és azt külön sajnálom, hogy Kékesi úr javaslatát a költségvetési bizottságban nem támogatták, és azonkívül egyetlen más bizottságban sem támogatták. Talá n hajnalban még figyeltek teljes frakciólétszámmal arra, hogy a Ház elnök asszonya, Szili Katalin az önkormányzati bizottságot nem jelölte ki még tárgyaló bizottságnak sem. De az csak feltűnő mindenki számára, hogy itt egyetlenegy olyan bizottság nincs kij elölve a törvényjavaslatnak a megtárgyalására, amelynek tagjai a jogi kérdésekben autentikusak. Bőhm úr is az, Vastagh úr is az, jómagamat is annak tartom, Deutsch úrral együtt. Meg kellene nézni ezt a törvényjavaslatot, lassítani kellene a törvényalkotást , alaposan meg kellene nézni a dolgokat. Ugyanis - ennyit még a 16. § végére , tisztelt képviselőtársaim a kormánypárti oldalon, önök mit szóltak ahhoz, amikor reggel 10 órakor az önök kezébe is odatették az Országgyűlés Jogi Főosztályának szakmai észrevé teleit? Az utolsó pillanatban, 10 órakor kaptuk kézhez. Ezt jogász az Országgyűlésben, bizottság, szakmai részről senki nem látta. Az első észrevétel megérkezett. Kérem szépen, a főosztályvezetőhelyettes asszony szakmai észrevétele így kezdődik: “A törvén yjavaslat tévesen tartalmazza a vasútról szóló törvény számát.” Ha már a száma el van írva a vasúti törvénynek, akkor mi lehet ott még utána? Van, mert itt fel van sorolva! Talán még egyet a többi közül: “A koncesszióról szóló törvény jelenleg hatályos szö vegéből a »közforgalmú« jelzőt el kívánják hagyni. Ez a 8. §hoz fűzött indoklásból nem állapítható meg.” Az Országgyűlés Jogi Főosztálya úgy látja, hogy a szöveg nem egyértelmű, a ragok nem passzolnak egy törvényszövegben egymáshoz. Úgyhogy szeretném, ha Bőhm képviselőtársam, Kékesi képviselőtársam zokon venné, hogy az önök kompetens javaslatait jogi alátámasztással nem tárgyalja meg egyetlen jogi relevanciával bíró bizottság sem. Köszönöm szépen. A 16. ponthoz további észrevételem nincs, a többihez pedig kevés lenne az idő, úgyhogy, alelnök úr, ebben a szakaszban még később szót kérek. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tájékoztatom a képviselő urat, hogy a bizottságok azt a törvényjavaslatot tárgyalják meg, amit akarnak, ezt a Házszabály lehetővé teszi számukra. Azonkívül a Ház elnöke minden bizottságnak kiadja azt a törvényjavaslatot, amit a bizottság kér, de arról is tájékoztatom, hogy ez a témakör nem tartozik a módosító javaslatok tárgyalásának a sorrendjébe. Újra felszólalási lehetőséget kért Bőhm András úr, az SZDSZ képviselője. DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előbbi felszólalást folytatnám a 16. pont keretében, amire akkor nem volt idő, tehát elsősorban a vasúttörvény módosításáról és a lopakodó privatizációról szeretnék beszélni . Az utóbbi nekem azért tetszik nagyon, mert tudok egy eladó Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársaságot évi 23 milliárd forint veszteséggel. Tehát valóban, itt a lopakodó privatizáció egy tipikus esetével állunk szemben.
