Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
3784 véleményem szerint magas. Ha 80 százalék ra emeljük a működési támogatást, mi történik? Csak az 5 milliárdos éves szinttel számolva 4 milliárd forint, ami működési támogatást szolgál, és még mindig 1 milliárd forint, ami egyéb programokra juthat. Az is egy jelentős összeg, tudjuk jól, több mint 1 000 millió forint. Azt hiszem, ez a javaslat azért fontos, mert azt a hiányt, ami a működési támogatások területén megvan a kezdetektől fogva, a magyar civil szféra újjászületése óta, orvosolhatja. Még ez sem lesz elég szerintem, a létező 60 ezer, talán a napi működést folytató, körülbelül 30 ezer szervezet részére mindenképpen szükséges, hogy emeljük ezt az összeget. Ezért javasoltam ezt. A 13. ajánlási pontban arra teszek javaslatot, hogy az az összeg, amely a nemzeti civil alapprogramba kerül, ne aszerin t kerüljön bele, hogy mennyi az 1 százalékos felajánlások alapján ténylegesen kiutalt összeg - az eredeti javaslat ezt duplázná meg , hanem a felajánlott összeg legyen az, amely megduplázásra kerül. Mindig több, amit felajánlanak az emberek, mint amit tén ylegesen megkapnak a civil szervezetek. Nagyon sok szervezet nem veszi igénybe a neki felajánlott összeget, vagy nem veheti igénybe. Ez azért is fontos, mert időben sem mindegy, hogyan kezeljük ezt a dolgot. Az, hogy ténylegesen kiutalt összeg, valamikor a z év legvégére derül ki, hogy ténylegesen igénybe veszie egy szervezet, vagy sem. De az, hogy mennyi 1 százalékot ajánlottak föl az emberek, hogy mennyi a felajánlott, azt már lehet tudni az év közepén, több hónappal hamarabb tisztában lehetünk azzal, hog y az az összeg véglegesen, összegszerűen mekkora, amely a nemzeti civil alapprogramba kerül. Ezért is fontos véleményem szerint ez a javaslat. Mellesleg pedig néhány 100 millió forinttal többet is jelent a civil szervezetek részére. A 16. ajánlási pontban egy olyan módosító indítványomról van szó, amely összefügg a 17essel. Ez arról szól, hogy az egyesületek és az alapítványok esetében azt mondja ez a nemzeti civil alapprogram, hogy ebből az alapból azok a szervezetek lehetnek kedvezményezettek, akik már l egalább egy egész éves működést maguk mögött tudnak, tehát az előző naptári év egészében működtek. Én úgy tartom, hogy ezzel nagyon sok olyan kezdeményezést kiszorítunk a támogatotti körből, akiket pedig valamilyen módon mindenképpen támogatnunk kell. Java slom elhagyni “az év első napja előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vett” szövegrészt, és azt gondolom, hogy ebből az alapból mindenkinek, aki létező, bejegyzett, a bíróság által elismert civil szervezet, meg kell adni a lehetőséget, hogy támogatást k apjon. Ez nem azt jelenti, hogy csak ők kapnak támogatást, és más nem. Meg kell adni a lehetőséget, hogy ők kapjanak, mert például ismerjük, életszerű a dolog: sok olyan szerveződés van, amely nem vetette nyilvántartásba magát bíróságon, de működik, már le het, hogy több éve is mint közösség, mint civil közösség, dolgozik, teszi a dolgát, de nincs nyilvántartásba véve. Lehet, hogy most, pont azért, mert van egy ilyen jó lehetőség, amit esetleg ez a törvény majd kínál valamikor - mint megtudtuk, mert az idén nem lesz benne pénz, mert azt az ígéretet, amit a 2 és fél milliárd forintra erre az évre tettek, elveszik a civil szervezetektől , lehet, hogy ők is nyilvántartásba vetetik magukat, mármint ezek a közösségek, akik évek óta csak közösségként működnek. Már pedig, ha ez a javaslat így marad, ahogy van, akkor hiába teszik ezt meg, még egy újabb évig el vannak zárva ettől a támogatási lehetőségtől. Ez nem helyes véleményem szerint. Ha valaki azt mondja, hogy de, jó ez, mert miért kéne mindenkinek támogatást adn i, aki most megalakul, szeretném fölhívni a figyelmet, hogy nem ezt mondom. Azt mondom, hogy a lehetőséget kell megadni a szervezeteknek. Nyilvánvaló, a kollégiumok eldöntik majd, ki az, aki megérdemli a támogatást egy pályázat alapján, és ki az, aki nem. De ha a lehetőséget is elvesszük, akkor ez nem fér össze ennek a törvénynek a szellemével, legalábbis az én véleményem szerint. A 16. és a 17. ajánlási pontban e tekintetben teszek tehát módosítást, és kérem, hogy ezt fontolják meg mind az alapítványok, mi nd az egyesületek esetében! A következő az 59. ajánlási pont, amely arról szól, hogy zárt ülést tartsanake vagy tarthatnake a tanácsok és a kollégiumok vagy sem, illetve a zárt ülések rendjét szabályozza.
