Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3781 egészségügyi intézményekben egészségügyi tevékenységet végző papok, szerzetesek, akik tevékenységüket egyházi személyként, egyházi szolgálatban látják el. (12.00) Erre a hatályos jogszabályok minden területen lehetőséget biztosítanak, ezt ezen a területen is meg kell adni. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat legkritikusabb része az ügyeleti szolgálatok szabályozásának kérdése. A szabályozá s egyértelműen kimondja, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a heti munkaidő maximum 48 óra, azaz hat nap. Itt elhangzott 40+8+12, a törvényben nem ez szerepel. A munka törvénykönyve 117. §a szerint Magyarországon a heti munkaidő 40 óra, s et től csak lefelé lehet eltérni. Igaz, erre utalás történt miniszter asszony részéről, s ez valóban így van, a legutóbbi munka törvénykönyve módosítása során megteremtődött a jogszabályi alapja, habár attól függetlenül ebben a jogszabályban is lehetett volna rendezni ezt a 60 órás időkeretet. Ezen felül, a 48 órán felül, mint ahogy már szó volt róla, önként még vállalhat heti 12 órát az egészségügyi dolgozó. Az “önként”et idézőjelbe teszem, mert vidéki intézmények esetében, ahol nagyon kiszolgáltatott a munk avállaló, mivel nincs hol elhelyezkednie, pláne egy speciális szakmából, kérdésessé válhat az önkéntesség. Volt, aki az előterjesztésnek ezt a részét az újkori rabszolgatartás törvényesített formájaként jellemezte. Itt egy pillanatig hadd térjek ki arra, h ogy miniszter asszony az Orvosi Kamara javaslatainak elutasítása során - amikor az Orvosi Kamara kérte, hogy önálló bértáblában jelenjen meg az orvosok javadalmazása a törvényben, s valóban vastagon fogott a ceruza, amikor 600 ezertől 1,5 millió forintig j elölték meg az igényt, szerintem a jogos igényt, de azt is el kell ismerni, hogy megvalósíthatatlan igényt, jelenleg legalábbis - azt mondta, hogy álságos lenne, ha a törvénybe beírnánk ilyen összeget, amikor tudjuk, hogy nem megvalósítható. Ebből a szempo ntból kérdezem, hogy nem álságose a törvény, hiszen elhangzott, hogy már most 10 ezer kolléga hiányzik a rendszerből; elhangzott, hogy az orvos esendő, halálozási statisztikája rosszabb, mint az átlag társadalomé. Ehhez hozzátehetjük: a jelenlegi orvostár sadalom sajnos elöregedett, és az elkövetkező időben egyre többen fognak kikerülni a rendszerből, és nagyon érdekes, habár ezt az írásos anyagban nem találtam, hogy a Magyar Orvosi Kamara nem 60 órát, hanem 72 órát javasolt, nyilvánvaló, tapasztalatok alap ján. Nyilvánvalóan ők csináltak hatásvizsgálatot, és a jelenleg törvénytelenül folyó tevékenységet - hiszen a munka törvénykönyve bizonyos paragrafusaiba mindenféleképpen ütközik, még ha kormányzati szintű rendelettel egy laufot is kapott az ágazat - próbá lta törvényesíteni. De akár a 72, akár a 60 óra, az iszonyúan sok, ebben egyet kell hogy értsünk. A különböző jogszabályi környezetben dolgozó kollégák és várhatóan az elkövetkező időszakban több munkahelyen dolgozó kollégák nyilatkozattételi kötelezettség gel fognak bírni, hogy a törvényben meghatározott időkeretet nem lépik túl. Ezen túl más szabályozás nincs is, mint ahogy eddig is közismert - és nem feltétlenül csak az orvos hibájából, sőt inkább kevésbé az orvosok hibájából , az időkeretet kénytelenek túllépni, a továbbiakban is kénytelenek lesznek túllépni. Tehát ha valamilyen módon nincs összesítve akár a kamaránál, akár az ÁNTSZnél ez az időkeret, akkor ebből a szempontból semmiféle változás nem fog megtörténni. Azonban valóban nagy a dilemma, és eb ből a szempontból is csapdahelyzetben vagyunk, hogy szabade nagyon ellenőrizni, hiszen ha nagyon ellenőrzünk és mindent betartunk, akkor a végén összeomlik a rendszer. Gondolom, hogy ezt az egészségügyi kormányzat is tudja. Ha tisztában van azzal, hogy a jelenlegi források nem elegendőek a rendszer ilyen drasztikus átalakítására, akkor vajon mi lehet a cél? Ha egymás mellé rakjuk az ellátási csomagot és az egyéb olyan momentumot, ami az elmúlt időszakban az egészségügyi kormányzat részéről elhangzott, akko r mindenféleképpen azt kell megállapítani, és úgy tűnik, hogy ez a törvény is ezt fogja generálni, hogy egy szűkítés elé néz az egészségügy.
