Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. GÓGL ÁRPÁD, az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3762 folyamatosan biztosítani fogja a fedezetet. Törekednek a konszenzusra, minden észrevételt, módosítást az álláspontok maxim ális közelítésével fognak kezelni. Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot 12 igen, 8 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az egészségügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Az egészségügyi bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Ennek ismertetésére felkérem Gógl Árpád képviselő urat. DR. GÓGL ÁRPÁD , az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Assz ony! Bizottságunk mint főbizottság tárgyalta ezt a javaslatot. Kökény Mihály volt az előterjesztő, és körülbelül úgy összegezte a fő pontokat, mint itt miniszter asszony, hogy arra a szférára, ahol kétharmad a közalkalmazott, egyharmad a magánalkalmazott, egy rendezett munkajogi helyzetet kell teremteni. Azt hiszem, ezen nincs is vita. Az az eleme a törvényjavaslatnak, amely az uniós irányelvekkel is egyező, és a munka törvénykönyvével is összhangban van - 40 óra munkaidővel, 8 óra kötelezően elrendelhető r endkívüli munkavégzéssel és egy önkéntes 12 órával , egy rendezett munkajogi keretet ad. Azt hiszem, ezért nem kell külön jogállási törvényt hozni, mert ez a munka törvénykönyvének egy speciális esetre vonatkoztatott megoldása. Éppen ezért az egyéb elemei t kezdtük vitatni, amit szintén előterjesztett és elmondott, mint ma is, és akkor a bizottság előtt is hallottuk. Ilyen a kötelező munkaköri alkalmasságok kérdése. Ebben, azt hiszem, egy pici félreértés van, miniszter asszony, mert a foglalkozási alkalmass ág eddig is szabályozott volt. A továbbképzési rendszerben történő részvétel egy kötelező részvétel munkaidőkieséssel, ami munkaidőveszteséget is jelent és finanszírozási gondot is - már itt is ellentmondásokat találtunk, és egy széles egyeztetésről is m indkét előterjesztő szólt. Az egyeztetésekről még Kökény államtitkár úr azt mondta, hogy nem zárultak le, és azt is mondta, hogy az Érdekegyeztető Tanács ugyan megtárgyalta, és ott tulajdonképpen egyetértés nem született. Amit egyébként eddig elmondtam, és az egész vélemény elmondásában szó szerint igyekszem a jegyzőkönyvet követni. (10.20) Hiányoltuk, hogy nem készültek számítások a hatályba léptetésre, és ma itt hallottuk, hogy tízezer fő többletmunkaerőre van szükség; durva számítással ez is mé g 15 milliárd forint. Igazán a szakdolgozói és a szakorvosi ellátottság a túlmunkarendszer teljesíthetetlenségét írja le. Ezt Frajna Imre tételesen egy heti munkarend kialakításánál szóba is hozta. Egyik SZDSZes képviselőtársunk vetette azt föl, hogy ha a lkalmatlan lesz valaki orvosi munkára, mi lesz a menekülő útvonala, mit fogunk tenni vele, hogyan fogjuk tudni segíteni. Gondjaink igazából filozofikus gondok, mert a technikai gondokra a Kórházszövetség vezetője is fölhívta a figyelmet, hiszen azt mondta el összegezésében, hogy a jelenlegi helyzetről el kell mondanunk, olyan garanciák ebben a törvényben nincsenek, amelyben akár kilátását látnám a testületi elfogadásnak. Egy olyan törvényről van szó, amelyet a civil szervezeteknek, különösen a kórházakban a lapvető szerepet betöltő három civil szervezetnek - a Gazdasági Vezetők Egyesületének, a nővérszervezetnek és nekünk - az elfogadása nélkül nagyon nehéz lenne végrehajtani. Tehát a technikai kifogások tulajdonképpen ezek voltak. Ami az összegezett szakmai véleményünk, hogy a többségi véleményben elhangzottak ellenére az ellenzék nem tartja alkalmasnak általános vitára ezt a törvényt. Ennek az az oka, hogy egy hivatásrend tagjairól van szó, és a hivatásrendben - és itt a törvény 20. §ára utalnék - a döntés kötelezettsége, ami az egészségügyi törvényben is leírt, egy elfogadható dolog, de az orvosnak és az
