Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 3 (77. szám) - Az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3759 utasíthatja a közalkalmazott főorvos a vállalkozó an eszteziológust a munka elvégzésére, hogy hogyan van mindenkinek joga, de ugyanakkor kötelezettsége is például az ügyelet teljesítésére, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban kerül alkalmazásra, nos, ezeknek a kérdéseknek a tisztázására ad lehetősége t ez a törvény. Természetesen szabályozni kívántuk az egészségügyi alkalmasság kérdését is. Eddig csak az volt szabályozva, hogy közalkalmazottként milyen egészségügyi feltételeknek kell megfelelni. Arra azonban volt lehetőség, hogy aki vállalkozóként az e gyik alkalmazásban nem bizonyult alkalmasnak, egy más vállalkozási formában még ugyanazt a tevékenységet elvégezze. Mi tehát nagyon részletesen, a munkavállaló jogait is védve teremtünk lehetőséget az egészségügyi vizsgálatokra, az egészségi állapot rendsz eres ellenőrzésére, a fellebbezésre akkor, ha bárkiről megállapítják az alkalmatlanságot, és olyan fellebbezési lehetőséget is teremtettünk, amely szakmailag is korrekt, és a munkavállaló számára mindenképpen biztonságot ad. Ez a beteget is védi, hiszen fi zikailag is, mentálisan is megfelelő szakalkalmazottak láthatják el a jövőben, a törvény hatálybalépése után a munkát, de természetesen a munkatársainkat is védi, mert annak a kötelezettségét vázolja fel, hogy nekünk, az államnak, a munkáltatónak mindent m eg kell tenni azért, hogy ne érje egészségkárosodás az egészségügyi munkavállalókat, hogy ne legyen nagyobb körükben a foglalkozási megbetegedés, hogy a fertőzés, a megrokkanás veszélye ne legyen nagyobb, mint más ágazatokban. Ennek a mérlegelése, belátása nélkül sem lehetne ennek a törvénynek a teljes végrehajtására vállalkoznunk. Amennyi kedvezményt a kötelezettségek után ez a törvény ebben a pillanatban tartalmazhat, annyit sikerült ebbe beépítenünk. Ez nem az összes olyan kedvezmény, amit szeretnénk az egészségügyi dolgozóknak nyújtani. Elmondtam már más alkalommal is, hogy nem szabályoztuk ebben a törvényben az egészségügyiek nyugdíjpénztára ügykörébe tartozó dolgokat vagy azokat a kérdéseket, azokat a munkahelyi juttatásokat, amelyek legjobb formája… - az egészség- és önsegélyező pénztár keretein belül nyílna lehetőség. Ezt is meg kívánjuk tenni, de ez nem ebbe a törvénybe való, más törvényben lesz erre lehetőség, a költségvetésben kell fedezetet teremtenünk arra, hogy miután az egészségügyiek díjazása, keresete jelenleg is alacsony, az őket foglalkoztató munkáltatónak legyen lehetősége ezekbe a szervezetekbe, intézményekbe a kiegészítő tagdíjakat megfizetni. Tehát a kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztári jogosítványokat ezért nem tartalmazza ez a jogsz abály, de a kormányprogram, az egészség évtizede program, a humánpolitikai rehabilitációs program tartalmazza, hiszen elévülhetetlen része a törekvéseinknek. Az egészségügyieket megillető speciális kedvezmények között megtalálják a képzéshez kapcsolódó ked vezményeket. Tárgyalások folynak róla, ezért nem ez a törvény tartalmazza a képzéshez és más egyéb, az egészségügyi feladatvállaláshoz kapcsolódó adókedvezményeket, és a túlmunka speciális elismerésére egy, csak az egészségügyben dolgozók részére kialakíto tt kedvezmény lép be, amire a magyar nyugdíjrendszer történetében eddig nem volt példa. Nem korengedmény elérésére törekedtünk, hiszen mindenki pontosan tudja, hogy a korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nem sokra mennénk, mert csak arra adnánk lehetősége t, hogy mérhetetlenül alacsony nyugdíjjal váljunk meg a munkavállalóinktól; mi pedig inkább arra szerettünk volna lehetőséget teremteni - bár nem zárjuk ki, hogy legyen az egészségügynek egy korengedményes rendszere is a jövőben , hogy azok számára is, ak iket ez a kedvezmény már nem tud jobb helyzetbe hozni, tudjunk adni valamit - ezt sem ez a törvény tartalmazza , ez pedig a túlmunka szolgálati időként történő elismerése. Őszintén kell szólni arról, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban nem mindenki támogatta ezt a javaslatot. Még pontosabban, más szakmák nem támogatták a kormánynak ezt a döntését. Azonban mi nagyon határozottan ezt az álláspontot képviseltük, s nekem személy szerint erkölcsi alapom is van ezt az álláspontot képviselni, hiszen annak i dején, amikor a szolgálatiidőszámításról vitatkoztunk a parlamentben és azt szabályoztuk, akkor javasoltam azt, hogy akinek négyórás munkaviszonya van, az ne szerezhessen egy év alatt egy év szolgálati időt, mint az, aki naponta
