Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt egyezmény 13. kiegészítő, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvének megerősítéséről szóló országgyűlési határoz... - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GEDEI JÓZSEF, a külügyi bizottság előadója:
3685 Soron következik az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4én kelt egyezmény 13. kiegészítő, a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvének megerősítéséről szóló országgyűlési határozati j avaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést H/4007. számon, a bizottságok ajánlásait pedig H/4007/12. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az élethez való jogot mint elidegeníthetetlen és alapvető emberi értéket, az egyetemes nyilatkozatok és jogilag kötelező erejű nemzetközi d okumentumok biztosítják. Magyarország vonatkozásában 1992. november 5én lépett hatályba az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4én kelt egyezmény, amely megalkotása idején még tartalmazta a halálbüntetés alkal mazásának kivételes lehetőségét abban az esetben, ha a büntetést bírói ítélet szabta ki, és törvény a bűncselekmény elkövetését ezzel a büntetéssel szankcionálta. A nemzetközi jog azonban a halálbüntetés eltörlésének irányába fejlődött tovább. Ezen általán os fejlődési folyamatnak volt fontos állomása az egyezmény 1983ban elfogadott 6. kiegészítő jegyzőkönyve, az első kötelező erejű nemzetközi dokumentum, amely békeidőben már megtiltotta a halálbüntetést, de háború vagy háború közvetlen veszélye esetén bizo nyos feltételekkel még megengedte alkalmazását. Magyarország annak idején az egyezménnyel együtt csatlakozott a 6. kiegészítő jegyzőkönyvhöz. A folyamat következő állomásaként az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2002. május 3án Vilniusban tartott ül ésén aláírásra megnyitották az egyezmény 13. kiegészítő jegyzőkönyvét, melyet a Magyar Köztársaság képviselője is aláírt, s amely a halálbüntetés alkalmazását minden helyzetben, béke és háború esetén egyaránt megtiltja. (20.50) Ez a dokumentum összhangban van az Európa Tanács azon célkitűzésével, hogy Európa legyen halálbüntetésmentes övezet, és az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájával is, amely a 2. cikkében kimondja, hogy mindenkinek joga van az élethez, és senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni vagy kivégezni. A jegyzőkönyv - mivel az előírt számú ratifikáció már megtörtént - nemzetközi jogi értelemben 2003. július 1jén hatályba lép. Magyarországon a 23/1990es alkotmánybírósági határozat alkotmányellenesnek minősítette a büntető törvénykönyvnek a ha lálbüntetés kiszabásával kapcsolatos rendelkezéseit, így jogrendszerünkben a halálbüntetés mint büntetőjogi szankció sem béke, sem háború idején nem lehetséges, ezért a jegyzőkönyv Országgyűlés általi megerősítésének belső jogi akadálya nincs. Az Európa Ta nács 2003. május 7én kelt nyilatkozatában - tekintettel a jegyzőkönyv közeli hatályba lépésére - a tagállamokat a mielőbbi megerősítésre hívta fel, ezért mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a javaslatot támogassa. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm. Megadom a szót Gedei Józsefnek, a külügyi bizottság előadójának. DR. GEDEI JÓZSEF , a külügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képv iselőtársaim! Sajnos, nem lehetek olyan rövid, mint az előttem szóló képviselőtársam. Azért nem, mert előttünk, a tisztelt Ház előtt egy olyan határozati javaslat fekszik, amelynek jelentőségét nem lehet eltúlozni. A halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyv megerősítésével az Országgyűlés nem egyszerűen a halálbüntetés alkalmazását tilthatja meg a háború vagy a háború közvetlen veszélye idején, hanem újra hitet tehet legfontosabb alkotmányos
