Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Az iraki válság rendezése érdekében tett erőfeszítésekhez történő magyar katonai hozzájárulásról szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3661 Így az iraki rendezé s nézetünk szerint már nem katonapolitikai kérdés, hanem emberiesség és szolidaritásvállalás kérdése, ezért az előttünk lévő javaslatot a Magyar Demokrata Fórum meg fogja szavazni. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. NÉMETH ZSOLT , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Eredetileg néhány héttel ezelőtt egy olyan határozati javaslat feküdt előttünk, ami nemzetközi felh atalmazás nélkül küldött volna ki harcoló katonai alakulatokat Irakba. Ezzel szemben most egy vadonatúj határozati javaslat fekszik előttünk, ez pedig arról szól, hogy nemzetközi felhatalmazással küldünk ki szállító és humanitárius alakulatot. A különbség egyáltalán nem jelentéktelen. A Fidesz álláspontja néhány héttel ezelőtt itt, a parlamentben élénk vita tárgya volt, pedig nem volt olyan bonyolult az álláspontunk. Úgy fogalmaztam, hogy három igen a Fidesz álláspontja. Igent mondunk Irak humanitárius támo gatására és újjáépítésére. Igent mondtunk a nemzetközi felhatalmazásra, a nemzetközi együttműködés megújítására, és igent mondtunk a nemzetközi felhatalmazás alapján történő békefenntartásra. A kormány elfogadta a Fidesz azon álláspontját, hogy a magyar ré szvételt nemzetközi felhatalmazásra kell alapozni. Hadd hívjam föl ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ez az ENSZ biztonsági tanácsi határozat a megszállás jogszerűségének az elismerését nem tartalmazza. Ez egy rendkívül fontos vonatkozása ennek az ENSZ bizt onsági tanácsi határozatnak. Másodszor, a kormány elfogadta a Fidesz azon álláspontját is, hogy nem katonai, hanem szállító, logisztikai kontingenst küldünk ki Irak területére. Tanulságos volt ez az időszak, tisztelt Országgyűlés. Mi, amikor értesültü nk az Amerikai Egyesült Államok megkereséséről, jeleztük, hogy tájékozódni kívánunk az ország, a Magyar Köztársaság nemzetközi partnerei álláspontjáról. Ezért közvetlenül fölvettük a kapcsolatot az Egyesült Nemzetek Szervezetének vezetőivel, Közgyűlésével, a NATO, illetőleg az Európai Unió vezetőivel. Amikor ezt a tájékozódást folytattuk, akkor a kormányzat részéről, különösen Kovács László külügyminiszter részéről folyamatosan olyan kijelentésekkel szembesültünk, hogy kizárt a nemzetközi felhatalmazás megs zületése, mint ahogy ezt május 12én Kovács László külügyminiszter úr megfogalmazta. Aki nemzetközi felhatalmazásra vár - hallhattuk a külügyminisztertől , az csupán kekeckedik, akadékoskodik, és alárendeli a nemzet érdekeit a saját pártpolitikai részérde keinek. Azt kell visszamenőleg mondanom, tisztelt Országgyűlés, hogy minden nyilatkozó, így a külügyminiszter és kisebb súlyú kormányzati politikusok is, ma, ahogy visszatekintünk ezekre a megnyilatkozásokra, egyértelműen alkalmatlannak bizonyultak feladat uk ellátására; vagy azért, mert nem tudtak arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában és a NATOban milyen előkészületek zajlanak, vagy azért, mert tudták, de ők rendelték alá a Fideszellenes demagógiájuknak a magyar külpolitika alapvető létérdekét. Ha a M agyar Országgyűlés a kormány eredeti, nemzetközi felhatalmazás nélküli előterjesztését fogadta volna el az iraki részvételről, akkor, tisztelt Országgyűlés, Magyarország megszállónak minősülne. Mi, egy '56os nemzet, azt hiszem, lehetünk érzékenyek az ilye n kérdésekre, de ezen túlmenően kifejezett biztonsági kockázatot jelenthetett volna ez Magyarország számára, és hasonlóképpen hozzájárultunk volna ahhoz, hogy azok a szövetségi rendszerek, amelyeket fontosnak tartunk a magunk számára, tovább egy elmélyülő válság irányába meneteljenek. Hadd hívjam föl a figyelmüket arra, hogy a Fidesz álláspontjára helyezkedett egyébként a NATO és az európai uniós tagállamok többsége is (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) , hiszen az
