Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése: - Döntés Házszabálytól való eltérések tárgyában - BÉKI GABRIELLA jegyző: - ELNÖK (dr. Szájer József): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
3607 magyarigazolványt a törvénymódosítás eredményeként Magyarország területére fogja a magyar törvény hozás korlátozni, a magyarigazolvány hatálya tehát megszűnik az országhatáron túlnyúlni, sőt elválik a támogatási rendszertől is a magyarigazolvány, ami azt jelenti, hogy a határon túl hozzá lehet majd jutni a támogatásokhoz azoknak is, akik nem rendelkezn ek magyarigazolvánnyal, sőt adott esetben nem is kell magyarnak lennie annak, aki az anyaországi támogatáshoz, adott esetben a húszezer forintos támogatáshoz hozzá akar jutni. Ez a vonatkozása az elgondolásoknak egészen veszélyes vizekre vezetheti a státus törvényt: szakmailag kifejezetten megalapozatlan, anyagilag pedig finanszírozhatatlan jogszabállyá válhat a törvény. A kormányzati érvelés, miszerint azért sürgős a státustörvénynek a módosítása, mert ezáltal lehet eljuttatni a határon túli magyarokhoz a t ámogatást, kifejezetten álságos és demagóg érvelés, hiszen ha a kormányzatnak lett volna szándéka arra, hogy végrehajtsa a státustörvényt ténylegesen, akkor nem lennének mind a mai napig kifizetetlenek a húszezer forintos támogatások a 2002. évre vonatkozó an, akkor nem lenne az a helyzet, hogy 2003ra még meg se hirdette a kormányzat az oktatásinevelési támogatásnak a kifizetését, akkor nem lenne az a helyzet, hogy a jelen pillanatban 56 milliárd forinttal tartozik Magyarország a határon túli családoknak. Akkor, amikor önök a határon túli magyarok 98 százalékának a támogatására hivatkoznak, hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy körülbelül 700 ezer határon túli magyar nem azért váltotta ki a magyarigazolványt az elmúlt másfél esztendőben, hogy egyesegye dül a magyarországi utazási kedvezményekre vehessék ezt az igazolványt igénybe. Márpedig ha az önök módosítójavaslatcsomagját elfogadja a magyar parlament, akkor a magyarigazolványnak az egyetlen funkciója az lesz, hogy a magyarországi utazási kedvezménye kre lehet majd használni. Innentől valóban a státustörvény, illetőleg a magyarigazolvány elveszíti azt a rendkívül jelentős szervező, integráló és a jövőre mutató, orientáló szerepét, amit mind a mai napig élvez. Azokkal a megfogalmazásokkal kapcsolatban p edig, amelyek arra utalnak, hogy amit a Fideszkormány elrontott, azt majd helyrehozza a baloldali kormány, hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy amikor önök a saját maguk által megszavazott törvényt diszkriminatívnak, területen kívülinek minősítik, akk or nem csinálnak mást, mint hogy elfogadják egyes szomszédos országoknak a legkorlátoltabb, xenofób és nacionalista érvelését, amit a státustörvénnyel szemben megfogalmaztak, mert mindezek az érvek nem találkoznak semelyik nemzetközi szervezetnek a vélemén yével. Gondolom, önök se szavazták volna meg, tisztelt képviselőtársaim, ha úgy gondolták volna, hogy ez a jelenlegi státustörvény diszkriminatív és területen kívüli. Az Európai Unióra történő hivatkozásokkal kapcsolatban pedig szintén hadd hívjam fel a fi gyelmüket arra, hogy nagyon sok véleménye volt már az Európai Uniónak a státustörvénnyel kapcsolatban ahhoz, hogy nyugodtan állíthassuk, nem ütközik az Európai Uniónak az elvárásaiba a velencei bizottság ajánlásai alapján módosított, novemberben önök által is, novemberben még a szabad demokraták által is elfogadott törvénymódosító csomag, amellyel szemben most egy szögesen ellentétes jogszabályt akarnak áterőltetni a magyar parlamenten. Az Európai Uniónak még Günter Verheugen biztos úr által is több vélemén ye fogalmazódott meg, hiszen az OrbánNăstasemegállapodás után Verheugen úr által a státustörvény lezárt ügynek volt minősíthető, majd akkor, amikor önök felmelegítették a státustörvénynek a kérdését, való igaz, hogy született egy nem éppen kedvező Verheu genféle állásfoglalás, de hadd jegyezzem meg, hogy ezzel egy időben született meg az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének egy ezzel szögesen ellentétes állásfoglalása is. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ha az Európai Uniónak bármi meghatározó p roblémája lett volna a státustörvénnyel, akkor az a csatlakozási tárgyalásokon napirendre került volna, a csatlakozási tárgyalásoknak a részét képezte volna, és a csatlakozási szerződés nem kerülhetett volna aláírásra anélkül, hogy megállapodás születik eb ben a kérdésben. A határon túli magyarok 98 százalékának a véleményére hivatkoznak akkor, amikor, hangsúlyozom, közel 700 ezer magyar váltotta ki a magyarigazolványt, néhány hét alatt Csoóri Sándor kezdeményezésére több százezer határon túli magyar írta al á a státustörvénynek és a
