Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 28 (75. szám) - A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvényjavaslat, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3577 hozhat létre, ez azonban nem érinti a párt által a párttörvény szerint korábban alapított, illetve a jövőben létrehozandó egy éb alapítványait. A javaslat csak a széles társadalmi támogatottsággal rendelkező, a politikai közéletben megfelelő képviselettel rendelkező pártok alapítványai számára tartja elfogadhatónak költségvetési támogatás biztosítását. Ennek fokmérőjének a tartós parlamenti képviselőcsoportalakítási képességet tekinti. Ez a megoldás a nemzetközi példákat követi. Indokolt azonban, hogy az első ízben parlamentbe jutott párt is létrehozhasson alaptámogatásra jogosult alapítványt, illetve a parlamentből kieső párt al apítványa is részesülhessen ilyen alaptámogatásban az Országgyűlés mandátumának lejártáig. Az alapítványok támogatása három részből áll. Minden alapítványnak jár az egyenlő mértékű úgynevezett alaptámogatás, és egy, az alapító pártok parlamenti mandátumain ak számával arányos támogatás. Ezen felül a költségvetés teherbíró képességéhez képest további, eseti támogatásban is részesülhetnek. A támogatás mértéke normatívan meghatározott, és az országgyűlési képviselők alapdíjához kötött. Ezt egyrészt a kiszámítha tóság, másrészt pedig az elosztás parlamenti képviselethez igazodó módszere indokolja. A javaslat az alapítvány törvényességi felügyeletét és gazdasági ellenőrzését, valamint a támogatás folyósítását a lehető legmagasabb fokú függetlenség biztosítására tör ekedve, a pártokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan szabályozza. A javaslat megtiltja az alapítványon keresztül történő közvetett pártfinanszírozást. Az alapítványra a polgári törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseit kell a lkalmazni, de a javaslat több eltérést is megfogalmaz, amit az alapítvány speciális jellege indokol. Az alapítvány csak nyílt alapítványként hozható létre, és meghatározásra kerül a minimális alapítói vagyon is. Kötelező kezelő szerv felállítása, amelynek tagjait határozott időre, mégpedig országgyűlési ciklusokon átívelő időtartamra, öt évre kell kijelölni. Az alapítvány függetlenségét hangsúlyozza, hogy a kezelő szerv tagjait nem az alapító, hanem a képviselőcsoport jelöli. A javaslat néhány tekintetben s zűkíti az alapítvány kedvezményeit a közhasznú szervezetekhez képest. A politikai közélet, a politikai kultúra fejlesztése, a pártok hatékony, tudományos megalapozottságú, a XXI. század követelményeinek megfelelő, európai színvonalú működésének biztosítása érdekében fontos, hogy mellettük tudományos kutatóműhelyek, a politikai képzést szolgáló központok jöhessenek létre. Ezek a közvélemény és a politika szereplőinek olyan szellemi bázisaként működhetnek, amelyek tudományos tevékenységükkel, kutatómunkájukka l, a politikai gyakorlat számára készített javaslataikkal nemcsak egyegy párt, de a törvényalkotás és a végrehajtás egészének jobb, hatékonyabb, a közjót fokozottabban szolgáló működéséhez járulhatnak hozzá. Erre tekintettel is kérem tisztelt képviselőtár saimat, hogy az indítványt tevők és a Magyar Demokrata Fórum kérésének megfelelően is támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kí váne valaki felszólalni tízperces időkeretben. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy igen. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár úrnak. Parancsoljon, öné a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Eln ök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A politikai kultúra fejlődésének előmozdítása vitán felül a köztársaság alapvető érdeke. A közügyek nyilvános megvitatása akkor vihet közelebb a közjó megvalósításához, ha a vitában részt vevő felek álláspontja kellően kidolgo zott, megalapozott és meggyőző. Ebben az esetben van esély arra, hogy egymás érveit meghallgatva és azokat mérlegelve a polgárok számára a lehető legoptimálisabb megoldás mellett
