Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 28 (75. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ):
3568 is, és most is, hogy a legszélesebb konszenzu sra törekedve az Országgyűlés kétharmados döntéssel határozzon abban, hogy hetenként, kéthetente vagy háromhetente kíván ülésezni. Annyi jelenjen meg a Házszabályban, hogy három hétnél ritkább ülésezésekre még kétharmados döntéssel sem kerülhet sor. Tehát a mi álláspontunkba belefér az Országgyűlés kétharmados döntésétől függően akár az egyhetes ülésezés is. Még egyszer: az a lényegi különbség, hogy nem kívánjuk a mindenkori országgyűlések kezét egy kétharmados Házszabállyal eleve megkötni az ülésezési rend et illetően. Mindenesetre ettől függetlenül az álláspontot ismertettem. Reméljük, hogy a jövőben ezekben az ügyekben is meg fogjuk találni a kölcsönösen elfogadható megoldást. Ami az Alkotmánybíróság 27/1998as határozata kapcsán szükségessé vált házszabál ymódosítási kérdéseket illeti, rá kell mutatnom arra, hogy a képviselőcsoport megalakításának és megszüntetésének szabályait már évekkel ezelőtt is rendezhettük volna. Az előttünk fekvő előterjesztés ugyanis ebben a kérdésben a Fidesz múlt ciklusban elfog lalt álláspontját tartalmazza, amit akkor a mostani két kormánypárti, akkor ellenzékben levő frakció politikai okokból nem támogatott. Itt pontosítanám Wiener képviselő úr előbbi előadását, mert ő a politikai természetű hozzáállást kétoldalúnak tüntette fö l. Ez nem helytálló, bizonyítja ezt az is, hogy a mostani előterjesztésben a Fidesz akkori álláspontja került elfogadásra. Nyilvánvalóan nem akarja azt mondani Wiener képviselő úr, hogy ezt a korábbi fideszes politikai hozzáállást tette magáévá az MSZP (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hanem nyilvánvalóan azzal, hogy ezt a megoldást fogadta el a Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége is, utólagosan is kifejezésre juttatták azt, hogy a Fidesz álláspontja az elmúlt ciklusban is szakmai, nem pedig politikai volt. (Az elnök ismét csenget.) Örülünk annak, hogy tisztelt kormánypárti képviselőtársaim most már más szemüvegen nézik akkori javaslatukat, és elfogadják a Fidesz álláspontját ebben a kérdésben. Majd folytatom a további alkalommal. ELNÖK (Mandur László) : Nagyon szépen köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra következik Bőhm András, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselője. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BŐHM ANDRÁS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amive l kezdem: nem tudom, hogy elnök úr végigtapasztaltae, az iménti felszólalás egy közjátékkal kezdődött az elnöklő asszony és Salamon László képviselő úr között. (Az elnök bólint.) Azt kell mondjam, az, hogy ezzel foglalkozom, és az ötperces időkeretem terh ére teszem, azért van, mert illeszkedik abba a néhány gondolatba, amit én ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán amúgy is el akartam volna mondani. Tehát hadd kezdjem azzal - és ez egy személyes vélemény, vissza lehet utasítani , hogy, Salamon képviselő úr, csúnya volt a közjáték. Csúnya volt a közjáték, mert itt arra teszünk kísérletet, hogy megtaláljuk azt az együttműködési keretet, ami mentén különböző politikai nézeteket vallva bár, de lehetővé tesszük, hogy a parlament működése a közéletben, a közvélemé ny előtt ne azon a mélyponton szerepeljen, ahol amúgy van. Én tulajdonképpen azért örülök ennek a törvénymódosítási vitának, mert ha szétnézek, bár az elnökcserét követően csökkent a jogászi népsűrűség a teremben, de természetesen zömében jogászok, és zöm ében gyakorló jogászok vannak itt. Tehát itt nekünk nemcsak a politika miatt kellene arra ügyelnünk, hogy a közvéleményben mélyponton levő parlamenti munka változzék és javuljék, hanem a saját, és most nem politikai, hanem jogi szakmánk megkívánta követelm ények miatt is. Akik gyakorlati jogászok, tudják, hogy minden jogágban az eljárási jog szabályozza azt a működést, amit a jó jogász ismer, használ, de az igazán jó és elismert jogász soha nem él vissza vele. Nem is teheti, mert aztán az eljárás olyan, hogy az eljárási joggal való visszaélésnek igen súlyos következményei vannak, és maradandó megítélése a szakma morális megítélésében is.
