Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók 2003. évi új címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi... - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
3519 a szempontot egy ilyen fontos k érdésben nem kezelik, akkor a többi tekintetben egyre nagyobb teherként nehezedik az a kormányzati szándék, hogy támogatjae a leszakadókat, segítie a felzárkózást. Erre a kérdésre magam azt a választ adtam, hogy a törvény nem támogatja kellően a leszakad ókat. Ennek bizonyítására összeállítottam egy kisebb statisztikai sort; ezek tények, bár ezeket is sokféleképpen lehet magyarázni. Megnéztem, hogy a kormány által meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség hogyan részesedik a támogatásokból. Az 57 pályázatból 11 darab, tehát 20 százalék jutott ezekbe a térségekbe, az 55 milliárd forintból pedig 7,6 milliárd forint, azaz 14 százalék. Már itt meg lehet állapítani, hogy itt kisebb beruházások jutottak ezekre a térségekre. A 150 kistérségből 28 százalé kot képvisel a 42 leghátrányosabb kistérség. Ha a 28 százalékos arányt veszem alapul, akkor ez 15 nyert pályázatot jelentett volna 15,2 milliárd forinttal. Tehát 4 pályázat és 7,5 milliárd forint hiányzik; ahhoz hiányzik, hogy egyáltalán arányosnak tekints ük a támogatást, tehát a leghátrányosabb helyzetű kistérségek ugyanolyan arányban részesüljenek ezekből a pályázatokból, mint a náluk fejlettebb kistérségek. Ha ez az összeg és ez a darabszám hiányzik az arányossághoz, akkor elképzelhető, és mindannyiunk k ialakíthatja a véleményét, hogy milyen támogatásmennyiséget és összeget kellett volna adni ahhoz ennek a 42 leghátrányosabb kistérségnek, hogy a leszakadása mérséklődjön. Meg kellett állapítanom, hogy még súlyosabb a helyzet megyei szinten, mert ott a diff erenciálás sokkal erőteljesebb. Én is megvizsgáltam a hét kiemelten kezelt kistérséget, amit az állam támogat. Mi itt a helyzet? Vannak olyan megyék, ahol erőteljesen támogatják ezeket a kistérségeket: Szabolcsban az öt pályázatból hármat ideadtak, Nógrádb an és Borsodban kettőtkettőt; ezzel szemben Békés megye, Somogy, Szolnok, BácsKiskun 11 pályázatából egyetlenegy sem valósult meg a legnehezebb helyzetű kistérségekben. Ez önmagában sokat mond, mert azok a térségek, amelyek elvárják az államtól a támogat ást a hátrányos helyzetük miatt, ott bizonyára mérlegelni kellene, hogy saját magukon belül is támogatjáke azokat a leghátrányosabbakat, amelyek miatt a besorolásuk éppen így történt meg. Engem különösen súlyosan érint a Szolnok megyei eredmény, ahol a ti szazugi és tiszafüredi kistérségekre az 5,5 milliárd forintból, mert ennyi összeg jutott a megyébe, egyetlen fillért sem fordítottak erre a két leghátrányosabb kistérségre. Ezen okok miatt a magam részéről nagyon vegyes érzelmekkel tekintek az előterjeszté sre. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Kovács Zoltán, a Fidesz képviselője, ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés ! Vitatkoztunk erről, hogy mi vezetett ide a törvényjavaslat meghozatala kapcsán, az önkormányzatok helyzetéről, és nekem nagyon tetszett Farkas Imre kormánypárti képviselő felszólalása, aki azt mondta, vizsgáljuk meg, hogy pártokhoz kötődően kapnake támo gatást önkormányzatok, települési vagy megyei önkormányzatok, vagy pedig a szükségletük alapján jutnake támogatáshoz. Az általa levezetett okfejtés azt mutatta, hogy nem a hátrányos helyzet miatt, nem a szükségletek miatt; ebből az következik, tisztelt hö lgyeim és uraim, hogy pártalapon történt az elosztás. (19.20) Én is állítottam fel aránypárokat, szeretném elmondani ezeket. A kormánypártiellenzéki arány 1:7; ez összegben még ennél is rosszabb, mert ez az arány 1:8, 400 millió a 32 milliárd forinthoz.