Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
3488 igenis egyfajta otthonosságot, hogy itthon legyen Magyarországon, itthon legye n Európában az a bizonyos vállalkozás, hogy jól érezze magát a tőke, és szívesen fektessen be Magyarországon. De nekünk, magyaroknak, tudják, a szánk mindig jobban jár, mint a kezünk. Az Economist legutóbbi fejtegetése éppen azt mondja, elismerve a jó gazd asági teljesítményt, hogy Magyarország politikailag éretlen arra, hogy ennek az Uniónak tagja legyen. Amikor vitatkozunk dolgokról, akár a parlamentben vagy máshol, mi ilyen önsanyargatók, önsorsfordítók vagyunk, és ilyenkor a balsorsot szoktuk emlegetni, holott nagyon sokat tehetnénk magunk is azért, hogy olyan dolgok ne szivárogjanak ki, ne legyenek nemzetközi sajtó témái, amiről beszélünk, amelyek rontják az ország versenyképességét. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, kétperces fölszólalás ra megadom a szót Horváth Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Molnár Albert képviselő úr figyelmeztetése időszerű, jó, köszönöm. Mégis szóvá kell tennem, ugyanis az a német befektető, jobb szeretem a “befe ktetés” szót használni, mint a tőkét, mert a magyar nyelvben a tőke néha olyan micsodát jelent. Közgazdasági megfogalmazása is sok van. Nos, a német befektető, a német üzletember, aki idejön… (Kuncze Gábor jelzi, hogy a szónok nem használja a mikrofont.) E lvesztettem? (Kuncze Gábor: A tőke hosszú ővel rendben van.) Az, aki Magyarországra jön Németországból, annak a klubnak tagja, az Európai Uniónak tagja, tehát ott nincs különleges, több megkülönböztetésre szükség, mert részese annak a privilégiumnak, ami mindenkinek kijár. Az én aggodalmam továbbra is az, hogy ezen a 25 országon kívül még van 150 ország a glóbuson, és azoktól, úgy néz ki, sokak úgy látják, én is néha attól tartok, valamilyen mértékben elhatárolódunk. Tehát nyerünk valahol, de veszíthetünk valahol, és ez a kérdés most sem, e törvény tárgyalásakor és máskor sem kap elég figyelmet. Szeretném, ha most is és minden alkalommal, amikor nemzetközi kereskedelmi, üzleti kapcsolatról van szó, lenne valamiféle, mondhatnánk, hatástanulmány, vagy valami másféle értékelése annak, hogy igenis árnyékot vet ez majd a mi kapcsolatainkra Kanadával, Japánnal, és sorolhatnék még másik 150 országot, vagy pedig úgy aggodalmaskodom, amire nincsen alap. Attól félek, hogy van ennek az aggodalomnak alapja. Köszönöm. EL NÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Molnár Albertnek, a Szocialista Párt képviselőjének. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Az imént belém szorult még néhány gondolat, azt szer etném elmondani. Amikor a tőkéről beszélünk és arról, hogy ebben az országban milyen befektetők vannak, és talán jobb ez a szó valóban, és időnként megjelenik, hogy milyen káros, ha a külföldi befektető megjelenik - de milyen káros az, amikor elmegy. Én sz ékesfehérvári vagyok, és tudom, hogy 3 ezer családot keserített meg, amikor az IBM elment, tehát azt gondolom, hogy erről lehet vitatkozni, lehet érzelmeket kelteni, de amikor nincs munkahely, annál nincs súlyosabb kérdés a társadalomban. Amikor Horváth Já nostól azt kérdezték a kanadaiak, hogy hogyan fognak majd Magyarországgal együttműködni, nekem nagyon egyszerű erre a válasz. Az északamerikai gazdasági övezet vagy Ázsia, vagy az Európai Unió a világkereskedelem döntő részét egymással bonyolítja le.
