Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - ELNÖK (Mandur László): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
3484 Óvatosságra feltétlenül szükség van, mert gyanút keltő körülmények általában és jelen törvényjavaslat kapcsán is felmerülnek. Általában sajnos tudjuk, hogy a szocialistaliber ális kormány gazdaságipénzügyi döntéseinél nem a nemzeti elkötelezettség, hanem a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés élvez prioritást; gondoljunk csak az autópályaépítésből kizárt magyar vállalkozásokra, a fenyegetően közeledő privatizációkra és egy éb más gazdasági jelenségekre, egyszóval arra a jelenségre, amely kapcsán a Medgyessykormányt úgy is jellemezte Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke, hogy úgy tűnik, a Medgyessykormány a Magyar Köztársaság részvénytársaságaként működik. De mie lőtt alaptalan vádaskodásnak tűnnének ezek a megállapítások, hadd említsek néhány példát szemléltetésül a jelen törvényjavaslattal érintett törvények módosításával összefüggésben. Négy konkrét példára utalnék, mert ezekből a konkrét példákból az általános következtetések is levonhatók. Az egyik az a rendelkezés, amely szerint a törvényjavaslat bővíti a külföldi vállalkozások fióktelepeinek és kereskedelmi képviseleteinek jegyzését, illetve képviseletét ellátó személyek körét - ezt pozitívumként hallhattuk a z előbb. Ugyanakkor rá kell mutatni arra, hogy a törvényjavaslat jogközelítési záradéka kimondja, hogy az uniós csatlakozásunkkal ezen a területen minden korlátozás megszűnik, tehát még az is, amelynek egyébként a lazítására, bővítésére vagy lebontására ez a törvényjavaslat vállalkozik. Akkor miért van szükség a módosításra? Tetten érhető tehát az a rejtőzködő szándék, hogy a liberalizáció nem az EUcsatlakozással indokolható követelmény, hanem harmadik államok, tehát az EUn kívüli államokban bejegyzett kü lföldi vállalkozások számára nyújtandó és meg sem indokolható kedvezmény. A törvényjavaslat - és egy másik példát is hadd említsek - egy másik rendelkezése a kereskedelmi képviseletek meghatározásának újrafogalmazásával bővíti a képviseletek által elláthat ó feladatokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , illetve tevékenységi kört... Ez már a szűkített időkeret, elnök úr? ELNÖK (Mandur László) : Nem, ez már a bővített. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Akkor köszönöm szépen, és egy követk ező alkalommal folytatom a gondolataim ismertetését. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének. Parancsoljon! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képvi selőtársaim! Gyimesi képviselő úr felszólalásának két elemére szeretnék reagálni. Az egyik, ami arról szól, hogy a külföld térnyerését segíti elő ez a törvényjavaslat. Nem erről van szó, képviselő úr, észre kellene venni, hogy Magyarország csatlakozik az E urópai Unióhoz és egy egységes piachoz, ahol attól kezdve az azon a piacon létező vállalkozások egységes elvek alapján működhetnek minden európai uniós tagállamban. Most lehet azt mondani, hogy csatlakozunk az Európai Unióhoz, egyébként pedig nem teszünk e leget annak semmilyen követelményének, csak tartok tőle, hogy ennek a fejezetnek a letárgyalásakor annak idején a Fideszkormány esetleg nem ezt a megállapodást írta alá, hanem azt, aminek ez a törvényjavaslat, ami előttünk fekszik, felel meg. Ráadásul a k épviselő úr elfelejti ilyenkor azt a fontos érdeket, amikor az ide jövő befektetőket szidja, amiről én az imént beszéltem, hogy mennyire eminens érdeke a magyar gazdaságnak, hogy jöjjön a befektető, számos szempontból - ezek közül néhányat elsoroltam, term észetesen továbbiak is vannak.
