Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat álta... - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
3481 Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A költségvetési bizottság május 7ei ülésén tárgyalta meg az előttünk f ekvő törvényjavaslatot, és örömmel jelenthetem, hogy vita nem volt, mindkét fél, tehát mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők e törvényjavaslatot fontosnak tartották, és mielőbbi bevezetésre javasolták. 1989 óta építjük a piacgazdaságot, elég rö vid idő telt el mind gazdasági, mind társadalmi léptékben ahhoz, hogy konszolidált gazdasági viszonyok alakuljanak ki, de máris tovább kell lépnünk, a mai legfejlettebb piacgazdaság jellemzőit kell bevezetnünk, ha jövőre az Európai Unió tagjai kívánunk len ni. Jól vizsgázott a társasági törvény, melyet az elmúlt években azért néhányszor módosítottunk, de az 1 millió 140 ezer vállalkozás, ami Magyarországon alakult, s ebből mintegy 840 ezer működik is, igazolta, hogy Magyarországon a gazdasági társaságokról s zóló törvénnyel működőképes rendszert építettünk fel. Viszonylag kevés módosítással élte meg ez a törvény az elmúlt tizenegynéhány évet. A költségvetési és pénzügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy nagyon fontos törvény tárgyalásán vagyunk, hiszen Magyarors zág tőkevonzó képessége az utóbbi években romlott, és mindenképpen olyan viszonyokat kell teremteni, hogy a tőkevonzó képesség javuljon, a külföldi befektetők egyszerűbben tudják ügyeiket intézni, és többékevésbé a saját országukkal hasonló intézményekkel találják magukat szemben. Néhány olyan témakört említek, ami a bizottsági ülésen felvetődött. Az 1. §t szeretném kiemelni, amely tisztázza, kibővíti, újraértelmezi a kereskedelmi képviselet fogalmá t, mivel kiterjeszti a fogalmat a külföldi vállalkozás nevében és javára történő szerződések megkötésére. (16.30) A 3. § az egyenlő elbánás elve alapján lehetővé teszi az úgynevezett előfióktelep intézményét, státusát, a jelenlegi gazdasági társaságokról s zóló törvények mintájára. Ez abból a szempontból fontos, hogy amíg a cégbejegyzés meg nem történik, addig is működhetnek ezek az úgynevezett fióktelepek. A fióktelep cégjegyzésére kijelöltek körét bővíti a 4. §, most már lehet majd olyan személy is, aki úg ynevezett megbízási jogviszonyban látja el ezt a képviseletet, erre eddig nem volt mód. A 8. § módosításának egyik lényege, hogy a fióktelep ne legyen korlátozva abban, hogy a külföldiek részére ügynöki tevékenységet végezhessen. Fontos szabály, és a gazda ság szereplői számára egyértelművé teszi, hogy a külföldi vállalkozás és a fióktelep egyetemleges és korlátlan felelősséggel tartozik a fióktelep tevékenységéből keletkezett tartozásokért. Azt gondolom, súlyos adósságot rendezünk ezzel. Összefoglalva: a kö ltségvetési és pénzügyi bizottság fontosnak tartja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely alapvetően jogharmonizációs célú. Nagyon fontos elem, hogy egyszerűbben, európai módon tudjanak a vállalkozások működni Magyarországon. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta e törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képvise lő úr. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót. Egy írásban előre jelzett felszólaló van, Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr, ötperces időkeretben. KUNCZE GÁB OR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, ez nem azt jelenti, hogy az összes frakció véleményét én foglalom össze (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem!) , de természetesen szívesen elmondom a sajátunkét.
