Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DEMETER ERVIN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH ANDRÁS (MSZP):
3469 titkosítási szándékáva l, valamint a keletkezett információkkal való esetleges visszaélésekkel szemben kellő garanciákkal kell védeni a köztársaság polgárait. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ügyrendi kérdésben jelentkezett Demeter Erv in képviselő úr, Fideszfrakció. DEMETER ERVIN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az az ügyrendi indítványom, hogy amikor letelik az ajánlott öt perc, akkor csak arra figyelmeztesse a képviselő urakat, hogy az ajánlott öt perc letelt - ezt nem köt elező betartani, ez egy ajánlás. Az, hogy mindössze öt percet szabad egy törvényjavaslat vezérszónoklatának a vitájában mondani, úgy gondolom, hogy indokolatlan és elfogadhatatlan. Tehát az a képviselő, aki ennek az irreális elvárásnak nem tud eleget tenni , annak legyen lehetősége, hogy többet beszélhessen. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, MSZP. TÓTH ANDRÁS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A vitával össz efüggésben az első kérdésem az, hogy miről is vitatkozunk. Elnézést kérek a kérdés ily módon történő megfogalmazásáért, mert részünkről egy technikai jellegű törvénymódosítás benyújtásáról volt szó, egy olyan törvénymódosításról van szó, amelynek lényegét tekintve egy feladata van, hogy az Európai Unióból a Magyar Köztársasághoz érkező minősített iratok védelmére és ezzel foglalkozó szervezetre vonatkozó jogszabályt megalkossuk. Azt az egyszerű kérdést kellett eldönteni, hogy egy létező szervezet, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kapja meg ugyanazt a feladatot, amit korábban, az előző kormány időszakában a NATOtitok védelmével kapcsolatban megkapott, illetve akkor hozta létre a Magyar Országgyűlés ezt a szervezetet. Azt gondoltam, hogy ez nem egy túl nagy po litikai tárgyú kérdéskör, ezért meglepetéssel érzékeltem, hogy ennek ellenére politikai természetű vita kíséri ezt a kérdést. A törvény három dolgot tartalmaz, képviselő hölgyek és urak. Az egyik az, hogy valóban a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek kelle e zt a feladatot megkapni, tehát ő legyene a nemzeti szervezet ebben a kérdésben. Senkitől semmilyen vita keretében nem hallottam ezzel kapcsolatban ellentétes véleményt, tehát mindenki azt mondta, hogy ezzel egyetért. A második kérdés az volt, vane kizáró ok, ami miatt a Magyar Köztársaság az EUban alkalmazott négyszintű minősítési rendszert a nemzeti jog anyagába beépítse mint illesztési kérdést, tehát megjelenjene a négy fokozat. Ezt senki nem vitatta, ebből következően azt gondolom, hogy ezzel sincs g ond. Lehet egy harmadik kérdés, ami gond lehet, ami arról szól, hogy ez a négyfokozatú rendszer, amely jellemzi a NATO biztonsági rendszerét, amely az EUban honos, amely elfogadásra került a NYEUban, a Magyar Köztársaság nemzeti titokvé delmi rendszerébe beemelhetőe vagy sem. Mi úgy gondoltuk, hogy beemelhető, hiszen a korábbi automatikus minősítési rendszerrel szemben egy sokkal differenciáltabb, sokkal megfontoltabb és azt gondolom, a titok minősítése szempontjából fogódzkodókat tartal mazó javaslatról és megoldásról van szó. Tehát ahogy az előterjesztő, Szekeres Imre államtitkár úr is fogalmazott: az automatizmus helyett legalább azt meg kell nézni, hogy egyáltalán a négy fokozat valamelyikébe beletartozike ez a dolog, és egy vélelmezh ető kárt feltételezve melyikhez köthető, kimerítie az államtitok fogalmának megfelelő minősítési kategóriát, vagy csak egy korlátozott terjesztésű anyagról van szó. Azt gondolom, ezt jó arányban meg lehet állapítani, hogy hová tartozik.
