Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3466 mondta, hogy vita nem zajlott a honvédelmi bizottság ülésén. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén sem zajlott érdemi vita a kormánypárti és az ellenzéki ké pviselők között, kimerült abban, hogy az ellenzéki képviselők elmondták álláspontjukat. (Tóth Károly: Ez nem igaz.) A nemzetbiztonsági bizottság a törvényjavaslat tárgyalásakor azt vizsgálta, hogy a szabályozás alkalmase a kívánt cél elérésére. Mi is a c él előttünk? A cél mindenféleképpen az kell legyen, hogy az előttünk fekvő javaslat nyújtson megfelelő jogszabályi védelmet a minősített információknak. Ha főcsoportokat tekintünk, kétféle információról tudunk beszélni: védett nemzeti információkról és a s zövetségi rendszer védett információiról, ami szükséges, hogy Magyarországra érkezzen. Itt alapvetően a NATO, illetve az Európai Unió információiról beszélünk. Tehát ennek a törvénynek az a dolga, hogy ezeket a védendő információkat egy egységes rendszerbe n kezelje. Ez a szándék, ennek a törvénynek a megalkotása természetesen megjelenik a kormány jogalkotási programjában is, a tavaszi ülésszakra benyújtott kormányjogalkotási programban. Emlékeim szerint az szerepel benne, hogy egy közepes terjedelmű szabál yozásról van szó, és februári benyújtással kerül a Ház elé. Nos, nemcsak késedelmesen került ez benyújtásra, hanem a közepes terjedelmű szabályozás, ami nyilván azt a célt volt hivatott megjeleníteni, hogy egy egységes rendszerben kezelje a védett informác iókat - ennek nem tesz eleget. Erre szokták mondani tipikusan, hogy vajúdtak a hegyek, és egeret szültek. Ez a jogszabály nem teszi meg azt, ami a nemzeti védett információk kezelési rendszerét szolgálja. Az európai uniós információknak kialakult védelmi r endszere van, a NATOtól átvett védelmi rendszer, tehát az egész védelmi mechanizmust és szabályozást - amit a nemzeti információk esetében egy kormányrendelettel szükséges szabályozni - a NATO- és az európai uniós információknál maguk a szervezetek végzik el, tehát ezzel különösebb baja nem volt a jogalkotónak. A jelenleg hatályos törvény 1995ös, mint ahogy az előterjesztő említette. Ez azért lényeges, mert az azóta eltelt nyolc év az információkezelés, áramlás szempontjából döntő változást jelentett a v ilágban, rendkívüli módon megváltoztak az információ tárolásának és továbbításának eszközei; elég, ha arról beszélek, hogy a papír alapúról egy jelentős áttérés van az elektronikus adathordozók irányába. A törvény erről gyakorlatilag tudomást sem vesz. Öss zefoglalva: a bizottsági ülésen az volt az ellenzéki képviselők véleménye, azzal a szándékkal egyetértünk, hogy ahhoz, hogy az európai uniós védett információt Magyarország kezelni tudja, meg kell alkotnunk a jogi feltételrendszert. Azonban a feladat ennél sokkal szélesebb: ugyanezt meg kell oldani a nemzeti információk védelme területén is, ezt egy egységes rendszerbe foglalva. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat ezt az alapvető feladatot nem végzi el, az általános vitára nem alkalmas. Köszönöm a tisz telt figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) (15.30) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót öt percben; Wiener György képviselő úr, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvető célja jogharmonizációs jellegű. Ennek következtében mindazok a felvetések, amelyeket kisebbségi vélemény címén hallottun k, eleve megalapozatlanok. Nem lehet egy jogharmonizációs célú jogszabályváltoztatástól elvárni azt, hogy egy átfogó, komplex törvénymódosítást valósítson meg, netalán egy új törvényben foglalja össze az állam- és a szolgálati titok védelmével kapcsolatos állami feladatokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy ez a törvényjavaslat jogharmonizációs célú, mégis tartalmaz pótlólagos, nem e tárgykörbe tartozó rendelkezéseket is, éppen azért, mert néhány alapvető probléma megoldása elodázhatatlannak tűnik. Mind Körömi Attila, mind Demeter Ervin
