Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója:
3461 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint azzal összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/3952. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3952/14. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Szekeres Imre államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. DR. SZEKERES IMRE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim ! Egy fontos nemzetközi kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés, amikor napirendre tűzi az államtitokról és a szolgálati titokról szóló, még 1995ben született törvény módosítását, valamint ezzel összefüggésben más törvények módosításáról szóló törvé nyjavaslatot. Ez a mostani kezdeményezés és beterjesztett törvényjavaslat nem egy mindent átfogó, de egy lényeges előrelépés ennek a kérdéskörnek a törvényi szabályozásában. Az Európai Unió minősített információinak védelmét az Európai Unió Tanácsa, az Eur ópai Bizottság és az Európai Atomenergia Közösség biztonsági szabályzatainak megfelelően kell biztosítani. Az említett biztonsági szabályzatok előírásainak Magyarországnak mint az Európai Unió leendő tagállamának, maradéktalanul meg kell felelnie, továbbá kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az együttműködés során kapott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi. A csatlakozási szerződés aláírását követően a Magyar Köztársaság részt vehet az Unió döntésh ozatali eljárásában, ami már most megköveteli az Európai Unió minősített információinak megismerését is. Következésképpen az Európai Unió minősített adatainak védelme, valamint az interim megállapodás alapján a minősített adatforgalom feltételeinek megtere mtése szükségessé tette a magyar titokvédelmi rendszer átalakítását, méghozzá harmonizációs céllal, ezen belül a négyszintű, kár alapú minősítési rendszer bevezetését, a minősítési automatizmusok kiiktatását és a fent említett uniós intézményekben használa tos minősítési jelöléseknek a magyar minősítési jelöléseknek való megfeleltetését, továbbá a NATOhoz hasonlóan ki kell jelölni az Európai Unió minősített adatainak komplex védelméért felelős nemzeti hatóságot is. Első lépésben az úgynevezett minősítési au tomatizmusok hatályon kívül helyezéséről kívánok szólni. A magyar titokvédelmi jogszabályok európai szintű végrehajtását hátrányosan befolyásolják egyes, ma még meglévő jogszabályi ellentmondások, valamint az államszervezetben tapasztalható végrehajtási hi ányosságok, elsősorban a minősítőknek az adatok valós védelmi igényét figyelmen kívül hagyó, automatizmusokra épülő minősítési gyakorlata. A cél, tehát a jogszabályi harmonizáció célja az, hogy a minősítéssel védett adatok mennyiségét a valós védelmi igény ekhez igazítsuk. Tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű, magas szinten minősített adat befogadását az Európai Unió nem tartja elfogadhatónak, hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályhelyeket, amelyek minősítési automatizmust sugallnak. Fontos és az előbbiekkel összefüggő intézkedés a négyszintű, kár alapú minősítési rendszer bevezetése. Ebben az új szisztémában a jelenlegihez képest több védelmi szint áll majd rendelkezésre, mármint a minősített információk besorolására. Az Európában leggyakrabban a lkalmazott, négyfokozatú minősítési jelölési szisztéma átvétele úgy oldható meg, hogy az államtitkokhoz egy minősítési jelölés, a - és most idézem - „szigorúan titkos” társul. A szolgálati titok esetében javaslatunk szerint három védelmi fokozat áll majd r endelkezésre: a titkos, a bizalmas és a korlátozott terjesztésű. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a minősítési jelölések számának kettőről négyre történő emelése a minősítések alkotmányosságának kérdését nem érinti, ugyanakkor a védelmi intézkedések dif ferenciálását teszi lehetővé. A titokvédelmi törvény új melléklettel is kiegészül, amely a kár megállapításához irányadó szempontokat határozza meg. A minősítés során a minősítőnek fel kell mérnie, hogy a minősített adat illetéktelen részére történő hozzáf érhetővé tétele esetén milyen
