Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
3459 A kormányprogramunkban már szerepelt az olcsóbb és általában a racionálisabb, ésszerűbb állami működés kérdésköre. Azt gondolom, éppen ezért nagyon fontos ez a törvénytervezet, amely az alkotmány keretei között és az államháztartási törvény keretei között határozza meg az állam működését, garanciális elemekkel természetszerűleg. Azt hiszem, hogy az állam feladatai ell átásához nagyon fontos, ami itt már elhangzott a miniszteri expozéban is, hogy a lehető legkevesebb forrást használja, takarékoskodjon, takarékos államot ígértünk. És a szervezet elemzése, amelyet majd esetleg egy későbbi hozzászólásomban megteszek, rá fog mutatni arra, hogy a tervezéstől a végrehajtásig optimálisan hogyan lehet végrehajtani a feladatokat, és ebben az a bizonyos csatorna, amelynek a hossza a kommunikációt zavarja, egyáltalában nem mindegy, hogy mekkora. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) E LNÖK (Harrach Péter) : Domokos László képviselő úr következik. DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. E törvény vitájának másik valóban fontos érve, amelyről Tállai András képviselőtársam is beszélt, az a miniszter úrnak az úgynevezett partizán múltja (Derültség az MSZP soraiban.) , hiszen elmondta, hogy tizenvalahány évvel ezelőtt ő már mit talált ki, és annak az eredményeképpen most vissza kell állítani egy '95ös rendszerhez a dolgot, és hát akkor értsük meg, hogy ez így van jól. De talán, ha már ennyire úgy gondolja, hogy ilyen mélyen nyilvánvaló összefüggések kapcsán egy jó rendszert csinál, akkor jobb törvényelőkészítést is elénk tehetett volna, például a mindannyiunkat érdeklő európai uniós pénzfogadással kapcsolatosan, hogy milyen előnyök vannak erre vonatkozóan. Semmiféle indoklás nincsen, és nem is tér ki arra, hogy milyen rendszer fog majd működni, és milyen garanciákkal lesz majd például az átláthatóság biztosítva, amelyet egyébként az Európai Unió is meg fog követelni, ha jövő év máju s 1jétől kezdődően szeretnénk európai uniós pénzt bonyolítani azon a rendszeren keresztül. Erre vonatkozóan semmit nem tartalmaz ez a rendelkezés. Ez azt jelenti, hogy vagy valamilyen alsóbbrendű jogszabályokkal szeretnék majd rendbe tenni, ami nem segíti az átláthatóságát és a megértését a rendszernek, hiszen sok ezer partnere van ennek a rendszernek, amelyeknek nagyon jól látniuk kellene, hogy hogyan működik, másrészről pedig az a veszélye is megvan ennek, hogy majd egy későbbi törvénymódosítással kell a z utolsó pillanatban rendezni a dolgokat. Hiszen látjuk, hogy az Európai Unió nem kevés országában a pénzügyi rendszer felkészületlensége oda vezetett, és egy ilyen vargabetű, amely itt ma készül, ezt a veszélyt vetíti előre, hogy májustól kezdve az adót M agyarország fizetni fogja az Európai Unióba, viszont a bevételeket, a hasznát, ha úgy tetszik, a támogatásokat viszont nem fogja tudni igénybe venni. Jó lenne, ha meg tudna nyugtatni bennünket alaposabb érvekkel is, mint hogy tizenkét évvel ezelőtt mi tört ént Magyarországon az államháztartási reform keretében. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Molnár László képviselő úrnak. MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Domokos képviselő úr válaszára egy jogszabálygyűjteményből idézné m az üvegzsebtörvény 1. § (5) bekezdését. “Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket, valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra…” - nem akarom ragozni. A lényeg, hogy minden állami költségvetésből juttatott pénz ellenőrzésére jogosult az Állami Számvevőszék, ahogy ezt a kormány az elmúlt év augusztusában egy kormányrendeletben már előrevetítette, majd a 2003. évi XXIV. törvény, amely a közpénzek felhasználásáról szól, ezt törvényben is rögzítette.
