Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 27 (74. szám) - A nemzeti civil alapprogramról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3438 igazolások beszerzése okozza. 99 százalékuk még csak hírből sem ismeri a külkereskedést, de a pályázatok benyújtása előtt forintért kapható pecsétes igazolást kell arról kérniük, hogy nincs vámtartozásuk; hasonlóan kell dokumentumot beszerezni és nyilatkozni arról is, hogy milyen más köztartásuk nincs; a számlavezető bankoktól is gyakran kell ilyenolyan igazolást kérniük. Mindez a túlzott bür okrácia véleményem szerint elkerülhető lenne, ha az állami támogatást vállaló civil szervezetek vagy az államkincstárnál, vagy az annak felügyelete alatt álló külön szervnél vezethetnék kedvezményes díjakért a számláikat. Ezzel véleményem szerint több cél teljesülhetne: részben teljesen átláthatóvá és ellenőrizhetővé tehetnék - természetesen önkéntes alapon - a pénzforgalmukat, így rögtön kiderülne valamely köztartozásuk; ők is és az államapparátus is mentesülhetne a pályázatok benyújtásához ma igényelt hat almas papírmennyiségű bürokrácia alól. Nyernének véleményem szerint a civil szervezetek azáltal is, hogy ma sokuk számára nagyon érzékeny teher a számlavezetés díja, gyakorlatilag ugyanolyan díjakat kell fizetniük, mint a jóval nagyobb számlaforgalmat lebo nyolító gazdasági szervezeteknek. A támogatottak első köre tehát azokból a civil szervezetekből állhatna, akik vállalják számlaforgalmuk nyilvánosságát, cserében jelképes összegekért vezetné az államkincstár a folyószámlájukat. Ennek abból a szempontból is lehetne létjogosultsága, hogy az adott civil szervezet forrásainak nagyobb részét közvetlenül az állam vagy önkormányzat, és közvetve is az állam által támogatott felajánlások biztosítják. A kedvezményezettek körének megállapítása során véleményem szerint pontosítani kellene a “tevékenységüket ténylegesen folytatják” fogalmát, például úgy, hogy az elmúlt években hiánytalanul benyújtották a mérlegbeszámolóikat. Az alapprogram szervezeti felépítése véleményem szerint elnagyolt, a jelenlegi formájában fennáll az aránytalan képviselet veszélye. Ma minden civil szervezetnek évente beszámolót kell elkészítenie bevételeiről, kiadásairól, működésének jellegéről, azaz az előterjesztő előtt ismert az a tény, hogy a 47 ezer civil szervezet hogyan oszlik meg például em beri jogi, szociális, egészségügyi, polgárvédelmi, oktatási, kulturális, helytörténeti, kisebbségi, környezetvédelmi vagy külkapcsolatokat erősítő civil szervezetek között. Felvetődik a kérdés, hogy nem lesze eltúlzott a nemzeti civil alapprogramban a min iszter szerepe, ha teljesen tőle függ az, hogy területi vagy szakmai szempontok alapján állítjae fel a kollégiumokat, illetve hogy a civil szervezetek arányos vagy aránytalan képviseletét tartja szem előtt. Aránytalan képviseletnek tekinthető az a helyzet , ha például az egyik kollégiumban száz civil szervezet választja meg a kollégium tagjait, a másik kollégiumban pedig kilencszáz szervezet. Az is kérdés, hogy a költségvetési forrásokat azonos arányban bocsátja a kollégiumi tagok rendelkezésére a miniszter vagy eltérő arányban, azaz például a csak száz civil szervezet által választott kollégiumnak háromszor annyi pénzt ad, mint a kilencszáz civil szervezet által választottnak. Ebben az esetben az induláskor kialakult 1:9 mértékű aránytalanság 1:27 nagyságú aránytalansággá torzul. Véleményem szerint ennyire elnagyoltan működtetett, sem területi, sem szakmai, sem a pályázható összegek nagyságát meghatározó arányokat nem követő szervezeti rendszer nem felelhet meg sem az előterjesztő és különösen nem az Országg yűlés céljainak. Legalább az arányos képviseletet elő kellene írni és számon kellene kérni a programot irányító minisztertől, és az Országgyűlésnek azon is el kellene gondolkodni, hogy bizonyos célokat hangsúlyosan kíváne támogatni, vagy a költségvetési f orrásokat azonos arányban bocsássae a kollégiumok rendelkezésére, amennyiben azok szakmai alapon szerveződnek. (12.20) Elképzelhető az is, hogy területi, például megyei alapon történjen meg a kollégiumok kialakítása. Ebben az esetben jobban biztosítható v éleményem szerint a civil szervezetek területileg arányos támogatása, hiszen nagyon kérdéses a szakmai, például oktatási, kulturális vagy környezetvédelmi
