Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz):
3388 Az ajánlás 187. pontja következik. A helyi önkormányzat mikor szüntethet meg oktatási intézményt? Azt gondolom, hogy amit ott felsorol, hogy kitől kell a véleményt kikérni, az mind helyes, de azért csak fontos lenne a nevelőtestület véleményét is kikérni, hátha más megvilágításból is tájékozódik a fenntartó. Az ajánlás 207. pontja a következő. Vitatott volt, hogy a PISAfelmérés eredményei milyenek. Egy folyamatos mérést tartanánk fontosnak, hogy a 20032004es tanévtől egy átfogó mérésre kerülhessen sor minden évben. Természetesen ennek a finanszírozását a költségvetés oldja meg. Azt gondolom, ekkor ka pnánk tiszta képet arról, hogy e törvény módosítása milyen hatással bír a közoktatásra, milyen eredményeket tudnak majd a tanulók produkálni. Az ajánlás 312. pontja a pedagógusigazolványról szól, és ez lesz az utolsó, amihez hozzá kívánok szólni. Azt gondo lom, ha valaki pedagógus vagy közalkalmazott lesz, akkor neki jár a pedagógusigazolvány. Ne kelljen már kérnie! Előállhat az a helyzet, hogy gyakorlatilag egy 80 fős tantestület naponta vagy hetente fog bemenni, és az intézménynél sokkal nagyobb adminisztr ációs feladatokat jelent, mintha egyben megrendeli a nevelőtestület. Továbbá jó lenne, ha a pedagógusigazolvánnyal kapcsolatos kedvezményeket jogszabály szabályozná 2004. január 1jétől. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra k övetkezik Szabó Zoltán, az MSZP képviselője. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Stolár képviselő úr számos olyan pontot érintett, amelyet már részletesen kivitattunk, ezekhez most nem szólnék hozzá. Egy mondandóm van a 146os módosító indítvánnyal kapcsolatban, ez a szöveges értékelés, szöveges értékeléssel is ki kell fejezni, vagy azzal kell kifejezni. Készséggel elismerem, fejet hajtok az előtt az érv előtt, hogy az életben verseny zajlik, és ehhez idejekorán hozzá kell szok tatni a gyermeket. De ezt a filozófiát mégsem szoktuk odáig elvinni, hogy, mondjuk, a bölcsődében három gyerekre egy cumisüveg jut, és amelyik előbb odaér a cumisüveghez, az kaphat ebédet, a másik kettő éhen marad. (Dr. Pósán László: Ez nagyon rossz példa volt!) Tehát van annak bizonyos határa, hogy a versenyt, a versenykényszert mikor engedjük rá a gyerekre. Hatéves, nyolcéves korban az a fajta versenykényszer, amelyet Tőkéczki professzor úr nyomán tetszett említeni, nem igazán és nem a leghatékonyabb peda gógiai nevelési módszer. Nem egymáshoz képest kellene a gyerekeknek versenyezniük, hogy ki kap ötöst, ki négyest, ki banyát, ki mókust, ki csillagot, ki - mit tudom én, miket szoktak mondani - piros pontot, fekete pontot, hanem a gyermeknek a természetes t udni vágyása, kíváncsisága, tanulni vágyása legalább olyan motívum lehet, mint a kívülről, mesterségesen rá nem kényszerített, mindenesetre ráoktrojált versenykényszer. Azt gondolom, képviselő úr, hogy jól van ez így, ahogy itt le van írva, jól van ez így, hogy szövegesen kellene értékelni úgy, hogy ez kifejezze, miben kell a gyereknek fejlődnie, és ráér majd a későbbiekben az ötös, egyes, piros pont, fekete pont dichotómiájában élni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszön öm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Stolár Mihály úr, a Fidesz képviselője. STOLÁR MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm szépen. Szabó képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Ha szöveges értékelés lesz - itt mindig csak azt beszéljük, hogy akik elmaradnak az átlagtól , mi lesz a tehetséges gyerekekkel? Igenis van, aki igényli, hogy értékeljék, igényli, hogy piros pontot kapjon, igényli, hogy ötöst kapjon, és ez motiváló tényezőként hat az ő teljesítményére. Tehát ne akarjuk visszahúzni a magyar diákságot, meggyőződésem, hogy ez nem vezet jóra. Nem lenne baj, ha elfogadnák a