Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3364 Lehet, hogy rosszul olvastam ezt a törvényt, de pont önök azok, akik olyan terheket rónak az iskolákra, meg az elmúlt költségvetési törvényben is megtették már, amelyek miatt ezek kénytelenek lesznek bezárni. Azért álljon meg a menet, önök vannak kormányon, önöké a felelősség is! ELN ÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Következik a harmadik vitaszakasz, az ajánlás 75228., 269., valamint a 286315. pontjaira, illetve a 317., 318., 320., 321., 322. és 326. pontokra. Hozzá szólásra megadom a szót Lezsák Sándornak, az MDF képviselőjének. (23.30) LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ebben a vitaszakaszban, ha jól számoltam, 12 módosító indítványhoz szeretnék nagyon röviden hozzászólni, illetve rögzíten i a véleményünket a jegyzőkönyv számára nagyon röviden. Az ajánlás 9798. pontjában szereplő módosító indítványról már Jauernik István elkezdett egy támogató véleményt megfogalmazni, ők adták ezt be, mármint Tóth Ferenc, Tóth József. Teljesen egyetértek, a házirend hagyományosan iskolai belügy, sem a jogi szemléletbe nem fér bele az, hogy a fenntartóval jóváhagyassák, és nem is életszerű az, hogy a fenntartó jobban tudja a megfelelő házirendet. Nagyon furcsa és szokatlan volna, ha az Országgyűlés, mondjuk, a Magyar Nemzeti Bank belső rendjét határozná meg. Az ajánlás 124. pontjában többen javasoltak egy módosító indítványt. MDFes képviselőtársaimmal együtt itt teljesen értelmetlennek tartjuk egy iskolai pedagógiai programban számszerűsíteni a házi feladatok elveit és korlátait. Attól még nem lesz kevesebb a tanulnivaló, ha azt a tanár megköveteli akár házi feladat nélkül is. A házi feladat kiadása vagy elvégzése csak segíti a diákot, de léte vagy hiánya nincs a pedagógiai munka központjában. A 135. ajánlási pont alatt szereplő módosító indítvánnyal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy minden intézménynek léteznek saját belső ügyei. Ezek intézése értelemszerűen nem lehet nyilvános. Különösen nincs ehhez köze olyan szülőknek, akiknek gyermekeit esetleg nem is tanítja az érintett pedagógus. Egyetértve ugyan a módosító szándékkal, bizonyos iskolai személyi ügyekhez nincs köze véleményem szerint a szülői szervezetnek, és ezt megint nagyon szerencsétlen dolog innen a parlamentből megfogalmazni. Az ajánlás 158. p ontjában szereplő MDFes javaslatról nagyon röviden. Eleve rossz volt az előterjesztés, hiszen nem világos, hogy meddig nem lehet évismétlésre utasítani gyermekeket, 3. vagy 4. év végéig. Itt a közvéleményben és a sajtóban igen ellentmondásos ennek a megít élése és értelmezése. Meggyőződésem továbbra is az, hogy éppen abban az életszakaszban nem lehet ismétlésre utasítani diákokat, amikor ez a legkisebb stresszhatással jár; arról nem is beszélve, hogy továbbra sem tudtak választ adni arra a felvetésünkre, ho gy miután szülői hozzájárulásra van szükség évismétlés esetében, mi történik akkor, ha mondjuk, az apuka meg akarja buktatni a gyereket, az anyuka nem, akkor ki fogja majd eldönteni: a nagymama vagy netán a szomszéd? A 166. ajánlási pontban is egy MDFes j avaslat szerepel, erről nagyon röviden annyit, hogy a közoktatási megállapodástól függetlenül kellene lehetőséget nyújtani a pedagógiai szakszolgálat ellátására. Aztán ott vannak a 184. és 187. ajánlási pontok közötti módosító indítványok, több képviselő f ogalmazta ezt meg, az iskolabezárások ügyéről van szó. Az iskolabezárások ügyét csak formálisan kezeli ez a törvényhely. Arra kérem képviselőtársaimat, gondolják végig: az önkormányzat nem kötelezhető a mai törvények szerint az oktatási intézmény fenntartá sára, erre elégtelenek a forrásai. Az első olyan iskolabezárást, amelyet az előterjesztő javaslata ellenében eldöntenek, bármelyik bíróság jóváhagyná, hiszen kétharmados jogosítványokat nem lehet feles törvényekkel korlátozni. Ez
