Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
3343 vetít elénk, és nem lehet a két dolgot összehasonlítani, ha pusztán csak matematikai mintaelemző módszert alkalmazunk erre az esetre. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : K öszönöm. TataiTóth András képviselő úr kapja meg a szót, két percben. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Az előző vitákban már elég sokszor elmondtuk azt, hogy az iskolában folyó munka ütemezése, besorolása és az iskolaszerkezet nem ugyanaz a dolog. Az alapkészségek kialakítási időszaka meghosszabbításának a célja nem az, hogy az iskolaszerkezet megváltozzék, hanem az a célja, hogy minden gyerek számára az alapkészségek megtanulására, kialakítására lehetőség legyen. Az iskolarendszerünkből kü lönböző becslések alapján 2030 százalék gyerek úgy kerül ki, hogy gyakorlatilag nem tud tisztességesen írni, olvasni, számolni. Azokban az országokban, ahol hosszabb időt töltenek az alapkészségek kialakításával, jobbak ezek az eredmények. Azt gondolom, h ogy belenyugodni ebbe nem lehet. Nyilván önmagában egy intézkedés ezt a problémát nem fogja megoldani, de miután van ötvenéves tapasztalatunk, hogy a négyéves alsó tagozat kialakulásától kezdve ezt az eredményt produkálja, talán nem halálos bűn, ha megnyúj tjuk azt az időtartamot, ami alatt a gyerekek még az alapkészséget alakíthatják, illetve ezeket az ismereteket sajátíthatják el. Tehát nem iskolaszerkezetmegváltoztatási szándék, hanem az alapkészségekre fordított idő megnövelése vezetett bennünket. Köszö nöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak, Fidesz, tízperces időkeretben. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A 13., 14., 17., 22. és 28. sorszámon jelzett módosító javaslatokhoz szer etnék hozzászólni. A bizottsági ülésen, és itt, a parlamentben is több képviselőtársammal együtt kétperces hozzászólásokban is és normál hozzászólásokban is elfogadhatatlannak, illetve értelmetlennek tartottuk azt a szakaszolást, amit a törvény bevezet; be vezető, majd utána kezdő, alapozó. Azt kell mondjam, hogy sem a bizottsági ülésen, sem a mai vitán, senki értelmes érvet felhozni amellett, hogy miért kell ezeket a szakaszokat így nevezni, nem tudott. Sőt azt kell mondjam, kormánypárti képviselőtársaim is elismerték, hogy ennek a szakaszolásnak így igazából értelme nincsen, ez valamiféle elnevezés, ami mögött nem kell értelmet keresni, legfeljebb annyit, hogy a törvényben majd később egyszerűbb lesz erre hivatkozni. De hogy ez mennyi bonyodalommal jár, hadd idézzem Szabó Zoltánt, aki azt mondta, hogy az első négy évfolyamú alapozó szakasz. Sőt az előbb TataiTóth András is ezt mondta, hogy az alapozó szakasz megnyújtása. De tisztelt képviselőtársaim, a törvénytervezet szövegével nincsenek összhangban, hiszen az alapozás a törvény szerint csak az ötödikhatodik osztályban valósul meg, az első két évfolyamon nem alapozásról beszélünk, csakúgy, mint a harmadiknegyedik évfolyamon. Ezért mondtuk, és ezért tettük azt a java slatot, hogy ami itt le van írva, az értelmetlen, és hadd hívjam fel a figyelmet, hogy egyébként önök a törvény vitájában sem ennek a terminus technicusnak megfelelően jártak el. Nyilván nem véletlenül, ennek ugyanis az égvilágon semmi értelme nincs. A 14es sorszámú módosító javaslat: azt mondja itt a törvény, hogy az ötödikhatodik osztályban az órák 2540 százalékát nem szakrendszerű oktatásban kell majd biztosítani a gyermek számára. Itt aztán nagyon sok minden előkerült. Például előkerült az az érv, ho gy ez azért jó, mert így majd a
