Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
3339 tananyag átstrukturálása és az alapozó szakasz megnyújtása, hanem arról, hogy olyan tananyagokat vigyünk be az ötödik, hatod ik osztályos követelmények közé, az ötödik, hatodik osztályos tananyagba, ahol ezeknek az alapképességeknek és készségeknek az elsajátítása folytatódhat, és ahol nem ezekre mint megszilárdult alapokra próbál az oktatás ráépíteni. A másik ilyen kérdés ugyan ezzel kapcsolatban a kistelepülések iskolája és azok felső két osztályának az ellehetetlenülése volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha igaz lenne - nem igaz egyébként , hogy a kistelepülések önkormányzatai szorító pénzügyi helyzetüket úgy próbálják megoldani , ha az első hat évfolyam alapozó, akkor majd a szakrendszerű oktatás hetedik, nyolcadik osztályát megszüntetik - ezzel egyébként valóban lehetne pénzt spórolni, ebben önöknek igazuk van, hiszen a szakrendszerű oktatás lényegesen több pedagógust igényel , ha igaz lenne, hogy a kistelepülések ezt így próbálják megcsinálni, akkor az alapozó szakasznak ez a megnyújtása kifejezetten védené az iskolákat, hiszen jelenleg, amikor a szakrendszerű oktatás már az ötödikben megkezdődik, az önkormányzatok ezen logika alapján arra volnának ösztönözve, hogy ötödiktől kezdve építsék le az általános iskolát. Tehát ha önöknek igazuk lenne, és az alapozó szakasz megnyújtása azzal fenyegetne, hogy a kistelepülések tömegében tűnik el a hetedik, nyolcadik évfolyam, akkor az ala pozó szakasz meg nem nyújtása azzal fenyeget, hogy kistelepülések tömegében fog eltűnni az ötödiktől nyolcadikig terjedő teljes felső tagozat. A harmadik, többektől elhangzott érv az, hogy ezáltal az oktatási reform vagy oktatási változtatás által pedagógu sok tömegei fogják elveszíteni a munkájukat. Ez először is - nyugodtan utána lehet számolni - nem igaz. De ha igaz lenne, tisztelt képviselőtársaim, akkor is azt kell mondanom, hogy ez itt a Magyar Köztársaság Országgyűlése és nem a Pedagógusok Szakszervez ete. Nagyon helyes, ha védeni kívánjuk a pedagógusok munkáját, de a pedagógusok munkájának védelme nem lehet előbbre való szempont, mint az általunk egyébként helyesnek tartott közoktatási változtatás. Ha egy általunk helyesnek tartott közoktatási változta tás azzal jár, hogy pedagógusok elveszítik a munkájukat, akkor gondoskodni kell a munkájukat vesztett pedagógusokról, de nem mondhatjuk azt, hogy egy egyébként helyes és célszerű változtatást azért nem hajtunk végre, mert ettől pedagógusok fogják a munkáju kat elveszíteni. A negyedik kérdést már egy kevéssé ugyancsak megbeszéltük, ez a kerettantervek kérdése: kötelező, nem kötelező. Az, amit önök mondanak, hogy tudniillik az adott évfolyamon, az adott életkorban minimálisan kötelezően elsajátítandó tudást rö gzíteni kell, ebben mi teljes mértékben egyetértünk, ezt hívják nemzeti alaptantervnek. Lehet, hogy a nemzeti alaptanterv annak idején, 1996ban vagy 1995ben - nem emlékszem - elfogadott formája elavult, hiszen azért mondta ki akkoriban a közoktatási törv ény, hogy azt hiszem, háromévenként felül kell vizsgálni. Megtörtént ez a felülvizsgálat 1999ben, megtörtént 2002ben. Vizsgáljuk felül, de nem gondolom, hogy azért, mert nem vizsgáltuk felül - ha nem vizsgáltuk felül , akkor a kerettantervekkel kellene kipótolni ennek a hatását. A kerettantervek ügyében, pontosabban a nemzeti alaptantervvel kapcsolatban hangzott el az is, hogy legalább akkor a nemzeti alaptantervbe vegyük bele azt, hogy az adott életkorban az egyes iskolatípusokban milyen tudást kell min imális szinten elsajátítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti alaptantervnek pontosan az a lényege, hogy független az iskolatípusoktól, nem kíván arról intézkedni, hogy az adott követelményt négy, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumban, általános iskol ában, szakközépiskolában és így tovább, milyen típusú intézményben követeli meg. Azt mondja, hogy az adott életkori szakaszokban az egész magyar közoktatási rendszerben minimálisan ilyen ismeret, tudásszint elsajátítását követeli meg. Végezetül, több módo sító indítvány irányul arra, hogy azt a változtatást, amelyet először mi 1996ban beletettünk, azután önök 1999ben kivettek, mi tavaly újra beletettük, most újra vegyük ki
