Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
3334 fontos tanulsága, amit önök rendszeresen figyelmen kívül hagynak, úgy tesznek, mintha ez nem is létezne. A PISAmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy olyan mértékűek Magyarországon az iskolák közötti különbségek, ami Európában szinte példa nélküli. Ebben a PISAmérésben egy pontozásos skálán a skandináv országok valamelyikében - az hiszem, Norvégiában - 7 pont volt az iskolák közötti eltérés. Ez a szám Magyarországon 72 pontra jött ki. Az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, önök sokszor sz oktak az esélyegyenlőtlenségre hivatkozni, hogy ezeket az esélyegyenlőtlenségeket hogyan lehet csökkenteni. Mi azt mondjuk, hogy ennek nagyon fontos eszköze a kerettanterv, amikor meghatározzuk azt, hogy minden iskolatípusban, függetlenül attól egyébként, hogy a gyermek az ország mely részén, milyen településen lakik, mi az a kötelezően megfogalmazott minimális tudásszint, amit a gyerekeknek el kell érni. Önök azt mondják, hogy erre nincs szükség. Ám rendben, csak az a kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hog y hogyan fog ezek után csökkenni az iskolák közötti különbség Magyarországon. Erre várjuk a választ már nagyon régóta. Erről szól az a vita, ami köztünk és önök között folyik, és erre nem kapunk a mai napig választ. Pedig ez a magyar oktatási rendszernek a z egyik kulcskérdése az elkövetkező időszakban, hogy hogyan fog az iskola és iskola közötti különbség csökkenni annak érdekében, hogy a gyereknek a sorsa ne dőljön el már hatéves korában, amikor az édesanyja, édesapja őt kézen fogja, és beíratja az általán os iskola első osztályába. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Szabó Zoltán képviselő úr ismét megkapja a szót két percben. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pánczél képviselő úr az imént felszólalásában azt mo ndta, hogy az a megoldás, amit a törvényjavaslat tartalmaz, hogy tudniillik a kerettanterv mint olyan nem kötelező, hanem a miniszter által kiadott kerettantervek segítik az iskolai oktatást, ez a központosított irányítás rémét idézi fel. Révész Máriusz ké pviselőtársam most azt mondta, hogy a kerettantervek kötelező jellegének eltörlése teljesen szabadjára engedi és szétesővé teszi a magyar iskolarendszert. Képviselőtársaim! Ha esetleg nincsenek olyan távol egymástól, abban meg tudnának egyezni, hogy most a kerettantervek kötelező jellegének eltörlése szétziláljae az iskolarendszert, vagy túlzottan központosítottá és uniformizálttá teszi. Azt gondolom, sokkal közelebb kerülnénk, mert legalább csak az egyik érvvel kellene vitatkozni, és nem a két egymásnak e llentmondó érvvel. Mi úgy látjuk, kétségtelen tény, hogy az iskolák közötti különbség aggasztóan nagy, és ezt valóban csökkenteni kéne. Úgy látjuk, hogy a kötelező kerettantervek erre nem alkalmasak. A kötelező kerettantervek, amelyeket az egyes iskolatípu sokra adnak ki, közelebb hozzák egymáshoz két 8 osztályos gimnázium színvonalát, ugyanúgy közelebb hozzák két 4 osztályos gimnáziumét, viszont értelemszerűen távolítják egymástól a 4 és a 8 osztályos gimnáziumét. Tehát semmivel nem teszik egységesebbé a ma gyar iskolarendszert, nem húzzák összébb ezt a szakadékot, legfeljebb másképpen osztják el. Az pedig, hogy az iskolák kedvező visszajelzést adtak a kerettantervekről, tisztelt képviselő úr, az a pedagógus, akinek tetszett, és aki kedvezőnek tartotta ezt a kerettantervet, tessék megmondani, hogy a törvény hatálybalépése után mi fogja megakadályozni abban, hogy továbbra is az általa kedvelt kerettanterv szerint oktasson. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Ismét Révész Máriusz kap kétperces hozzászólásra szót. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) :
