Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
325 1933ban alakult meg aztán a Patronázs Szövetségek Magyar Egyesülete, és ennek a tevékenysége a második világháborúig tartott. Ez volt az újabb nagy törés, az '50es években szinte teljesen megszűnt az utógondozási tevékenység. Az egyedüli forma, ami ek kor is megvalósult, a szabadulást megelőző beszélgetések rendszere, illetve az élelmiszer- és a ruhatámogatás maradt meg. 1954ben vált állami feladattá a szabadlábra helyezettek foglalkoztatásáról való gondoskodás, és ez 1960tól a tanácsok végrehajtó biz ottságainak hatáskörébe került. (12.20) A hatékonyság növelését pedig azzal szándékozták megoldani, hogy különböző társadalmi szerveket is megpróbáltak bevonni ebbe a tevékenységbe, elsősorban a szakszervezeteket; 1966tól pedig már önkéntes segítőket is b e lehetett vonni a munkába. 1971ben az 1971. évi 20. számú tvr. a reszocializációt jelölte meg a legfőbb célként; már volt egy előkészítő szakasz, amely a büntetésvégrehajtási szervezet feladata lett, ugyanakkor a munkáltatóknak is megállapítottak kötele zettségeket, és a végrehajtásról a bíróságok mellett működő pártfogó felügyelői szervezet gondoskodott. A bíróságok ez irányú hatásköre a jelen napig megvan, többek közt ezt kívánja megváltoztatni az előttünk fekvő törvényjavaslat. 1979ben a '79. évi 11. számú törvényerejű rendelet egészítette ki a pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekkel ezt a '71es törvényerejű rendeletet. Az előttünk fekvő javaslat merőben új szabályozást kíván bevezetni számos szempontból. A kormány 2002 októbe rében hozott határozatot a kérdésben. A pártfogó felügyelői szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. számú kormányhatározat volt az, amely elfogadta az egységes pártfogó felügyelői szolgálat működését, szervezeti konce pcióját, ami szükségessé tette, hogy az egységes pártfogó felügyelői szolgálat felállításának érdekében a törvényi szintű jogszabálymódosítások megtörténjenek. Ennek a kormányhatározatnak persze a jelenlegi törvényjavaslaton túlmutató részei is vannak. Ős zintén remélem, hogy a kormány nem fog megállni ennél a törvényjavaslatnál, hanem ezek a további fontos elemek is megvalósulnak később. Tudjuk, hogy ennek költségvetési feltételei is vannak, de ezek fontossága indokolja, hogy ezeket a költségvetési forráso kat meg kell teremteni. A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel összhangban - a pártfogó felügyelői tevékenységet olyan komplex igazságügyi tevékenységként határozza meg, amely a büntetőeljárásban magában foglalja a terheltről mintegy szakértőként készítendő, a nyomozói, az ügyészi vagy a bírói döntéshez segítséget nyújtó pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt, a büntetésvégrehajtás körében a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtását, a büntetés végrehajtását követően a terhelt beleegyezése esetén az utógondozói, szociális jellegű tevékenységet, s mindez kiegészülhet a felek egyetértése és a hatóság döntése esetén a terhelt és a sértett köz ötti mediációval is. Tehát láthatjuk, hogy valóban nagyon komplex feladatról van szó, amit viszont egységes szervezetben kíván a törvényjavaslat elláttatni. A javaslat célja az, hogy átalakítsa a pártfogás jelenlegi szervezetét és működését, valamint a sze rvezeti változásból és a pártfogók feladatkörének bővüléséből adódó jogalkotási kötelezettségnek is eleget tegyen. A törvény a módosítással eléri, hogy a jelenlegi széttagolt pártfogói szervezetekből országosan azonos színvonalú tevékenységet végző, egység es szakmai követelmények alapján működő, központi irányítású pártfogó felügyelői szolgálat jöjjön létre. Egységes szervezetbe foglalja a felnőtt és a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos igazságügyi feladatok teljesítését, egyben lehetőséget ad az életkori sajátosságoknak megfelelő szabályok és gyakorlat megőrzésére. Ugyancsak megőrzi és általánossá kívánja tenni a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtási szabályaiból a ma is korszerűnek mondható elemeket, így a pártfogolási tervet, a környezettanul mányt és a más szervek részére a pártfogó által adandó tanácsokat és javaslatokat. A javaslat szerint a pártfogó felügyelői szolgálatot az igazságügyminiszter irányítja és ellenőrzi, gondoskodik a működés feltételeiről. Az országos szervezeti központ a ko rmányrendeleten alapuló
