Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 26 (73. szám) - A macedón parlamenti delegáció tagjainak köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
3230 hogy a kukorica mellett a búza, a napraforgó és a repce is rendszernövénnyé vált. Egyre több szövetkezet, állami gazdaság kívánt kapcsolódni a rendszerhez, a fejlő désben 267 taggazdaság, 600 ezer hektár integrált terület jelentette a csúcsot. Az IKR Közös Vállalat tevékenysége magába foglalta a kutatásfejlesztés és innováció, a termelés, az értékesítés vertikumát. A legmeghatározóbb tevékenységek: intenzív informác iócsere, növénytermesztési technológiák kidolgozása, fejlesztése, szaktanácsadás, taggazdaságok szakembereinek továbbképzése, a termelés eszközrendszerének biztosítása, amelyeket egy rendszerré kellett ötvözni a vállalat menedzsmentjének. Nagy évek voltak ezek. Magyarország az egymillió hektár területen kukoricát termelő országok terméseredményeivel a világon az USA után a második, őszi búzából a harmadik helyre, az egy főre számított gabonatermésben pedig harmadik helyre került. A magyar mezőgazdaság szerv ezettségét, teljesítményét tekintve a kilencvenes évek elején a mélypontra zuhant. Az IKR Rt. is csőd közeli helyzetbe került, a csapatnak ismét össze kellett fognia. Ma már látjuk, hogy az áldozatos munka meghozta eredményét. A részvénytársaság forgalma k özelíti a 60 milliárd forintot. A kezdeti idők 8 termelésszervezési egységével szemben már 17 területi központból és 9 műtrágyatelepről szolgálja ki vevőit. Természetesen tudni kell azt is, hogy az IKR Rt. részvényeinek döntő többségét a menedzsment birtok olja most már, bizonyítva ezzel azt a tényt, hogy a menedzsmenti tulajdon jobb gazda, mint az állam. Az EUtagságnak is meg fog felelni az IKR. Egy pillanatig sem szabad elfeledni, hogy az IKR Rt. jóléte szoros összhangban van a magyar gazdálkodók eredmény ességével, jólétével. A csatlakozás végre több évre előre kiszámíthatóvá teszi azokat a gazdasági és politikai feltételeket, amelyek alapján a gazdálkodók képesek lesznek a stratégiai tervezésre. Az EUcsatlakozás megvéd az elmúlt években oly gyakran tapas ztalt és nagyon sok kárt okozó, a napi politika által vezérelt gazdasági szabályozók módosításától. Nagyszámú nyugateurópai szakember osztja azon véleményt, hogy Magyarország belátható időn belül Európa egyik erős agrárgazdasággal rendelkező országa lehet . Számunkra pedig ez a pozíció nem is lesz szokatlan, van bőven történelmi előzménye, miután több ilyen nagy múltú, jól prosperáló mezőgazdasági céggel rendelkezik Magyarország, mint az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság. Köszönöm fig yelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megköszönöm a frakcióvezetőhelyettes asszony napirend előtti felszólalását, és a kormány részéről megadom a szót Szanyi Tibor földművelésügyi és vidékfejlesztési poli tikai államtitkár úrnak. Öné a szó, államtitkár úr. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Egy ünnep, egy évforduló akkor válik igazán é rdekessé, ha a mögötte levő tartalomnak van naprakész, mai napra szóló hazai üzenete. Azt gondolom, hogy ez a példa, amit ön meglehetős részletességgel vázolt, igenis nagyon fontos üzenet a mai agráriumnak, a mai mezőgazdaságnak. Azt nagyon jól tudjuk, és ezt szlogenszerűen mondjuk, hogy Magyarország az európai integráció részeseként milyen szándékokkal bír, de ugyanebben a folyamatban egy picit azért hátrafelé is kell tekinteni a szónak abban az értelmében, hogy a magyar mezőgazdaság integrációja sem egy u tolsó feladat. Márpedig sajnos az elmúlt évtized igencsak cikcakkos agrárpolitikájának köszönhetően ma Magyarországon azért a mezőgazdaság túlnyomó része, nagyobbik része sajnos még a mai napig is szervezetlen, úgy is mondhatnám, hogy szilánkokban van. Ez az elmúlt, egy évvel ezelőtt elmúlt négy évnek egyféle nagy tanulsága. De a képviselő asszony említette Széchenyi István gondolatait, hogy Burgert Róberték ezt mennyire szépen helyezték bele az akkori valóságba. Én most ennek az évfordulónak az alkalmával újra belepillantottam Széchenyi Hitel című könyvébe. Csináltam is magamnak belőle bizonyos
