Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
3209 személyes vágyunkon múlik (Demeter Ervin: Nem csak…) Így van, nem csak, vagy nem elsősorban, akkor inkább úgy mondom. Azzal kell szembenéznünk, mint például Afganisztánban is most a legutóbbi kontingens kiküldésekor, amelyet én búcsúztattam, és két dologról számolt be az illetékes parancsnok. Az egyik az volt, hogy az Afganisztánba kiküldött orvosok, akiket azért küldtünk, mert őrkatonának lenni veszélyes, hihetetlenül nehéz és veszélyes körülmények között végzik a dolgukat, nem a táboron belül, hanem kinn a terepen, sokszor jóval több időt eltöltve, mint ami elvárható, és szinte védtelen körülmények között nagyon veszélyes és nagyon embert próbáló feladatot látnak el. A másik tapasztalat, hogy például nagy szükség lett volna Afganisztánban röntgenorvosra - nem tudtun k küldeni, nem állt rendelkezésre. Éppen ezért úgy tudok nyilatkozni a kormány nevében, hogy ahogyan megy tovább a parlamenti menetrend, a kormány a benyújtott módosítóról, kapcsolódó módosító javaslatról ki fogja alakítani az álláspontját, de ezúttal is m eg tudom erősíteni azt a meggyőződésünket, hogy olyan módon differenciálni, hogy egyébként küldünk katonákat a térségbe, de azok kizárólag csak műszaki és egészségügyi feladatokat láthatnak el, és ezt humanitárius feladatnak nevezzük, de nem láthatják el k onvojok biztosítását, objektumok őrzését, nem láthatnak el rendfenntartást, semmivel nem látjuk indokolhatónak ezt a megkülönböztetést; mert ha katonákat küldünk, akkor az a meggyőződése a kormánynak, hogy olyan feladatra küldjük ki a katonáinkat, amelyek a leghasznosabbak, amelyek a leginkább szolgálják a helyzet gyors rendezését, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ha Magyarország egyébként valóban küld oda humanitárius segélyeket, akkor azok célba érjenek. Mély meggyőződésünk, hogy olyan dif ferenciálás, hogy orvosokat lehet küldeni, víztisztítókat lehet küldeni, de őrkatonákat nem lehet küldeni, ez szakmaiatlan megközelítés, semmilyen olyan lényegbe vágó különbséget nem jelent, ami itt ezekben a vitákban elhangzik. Tehát a kormány azt az állá spontot képviseli, jó lett volna, ha gyorsabban döntünk, jó lett volna, ha részt veszünk azokon a tervező értekezleteken, ahol a részvételben egyetértő országok megkomponálják, hogy milyen erőkre van szükség, melyik ország mit tud ehhez felajánlani, abból mire van szükség és mire nincs. A mi mai tudásunk szerint ezekre az erőkre, amelyek a javaslatban elhangzottak, nincsen szükség. Ha mégis az bizonyosodik be, hogy ezekre szükség van, én nyilvánvalónak tartom, hogy a kormány ezt megfelelő pillanatban támoga tni fogja. Ma úgy tudok nyilatkozni, hogy a Keleti úr által benyújtott három módosító javaslatot, mivel az teljesen egybeesik a kormány szándékaival, a kormány támogatja, és kéri a parlamentet, hogy majd a szavazásnál szíveskedjenek ezt képviselőtársaink t ámogatni. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalra várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pontok tárgyalásának a végére értünk. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót öt percben a képviselő úrnak, “A szabadelvűségről és a liberalizmusról néhány aktuális megjegyzés” című napirend utánijának elmondására. Önt illeti a szó. (19.40)
