Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 12 (48. szám) - A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
318 utáni, illetve a bünteté s kiszabása helyett megállapított magatartási szabályok végrehajtásával kapcsolatos bírósági, hatósági gyakorlat ebben a tekintetben zsákutcába jutott. Az ügyész, a bíróság, a büntetésvégrehajtási bíró azért nem ír elő külön magatartási szabályokat, mert tisztában van azzal, hogy a pártfogó szolgálat képtelen ezeknek az ellenőrzésére, képtelen a végrehajtására. Éppen ezért a törvényjavaslat célja az, hogy átalakítsa a pártfogás jelenlegi szervezetét és működését. A hatályos szabályozás szerint szervezetile g elkülönülten működik a pártfogói rendszer a felnőtt korú és a fiatalkorú elkövetők tekintetében. A felnőtt korúak hivatásos pártfogója a megyei bíróságon működő igazságügyi alkalmazott, a fiatalkorúak hivatásos pártfogója pedig a megyei gyámhivatal közti sztviselője. A törvénymódosítás célja, hogy a jelenlegi széttagolt pártfogói szervezetekből országosan azonos színvonalú tevékenységet végző, egységes szakmai követelmények alapján működő, központi irányítású pártfogó felügyelői szolgálat jöjjön létre. A j avaslat egységes szerkezetbe foglalja a felnőtt és a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos igazságügyi feladatok teljesítését, egyben lehetőséget ad az életkori sajátosságoknak megfelelő szabályok és gyakorlat megőrzésére. Megtartja és általánossá kívánja te nni a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtási szabályaiból a ma is korszerűnek mondható elemeket, így a pártfogolási tervet, a környezettanulmányt és a más szervek részére a pártfogó által adandó tanácsokat és javaslatokat mint intézményt. A törv ényjavaslat szerint a pártfogó felügyelői szolgálatot a jövőben az igazságügyminiszter irányítja és ellenőrzi, ő gondoskodik majd annak működési feltételeiről. Joggal merülhet fel bárkiben az a kérdés, hogy mi a célja, mi a jelentősége ennek a módosításna k. Nos, a javaslatunk nem egy elszigetelt elképzelés megvalósítását célozza, hanem a büntetőeljárás reformjának szerves része. A megújult pártfogó felügyelői szolgálat feladata lesz az alternatív büntetések, alternatív szankciók végrehajtása - a büntetőelj árási törvény ezzel kapcsolatos módosítása hamarosan hatályba lép, miután az Országgyűlés támogatta azt , a kormány ugyanis az Európaszerte alkalmazott úgynevezett kettős nyomtávú büntetőpolitika híve. Úgy gondoljuk, hogy eltérően kell bánnunk a társadal omra kiemelkedően veszélyes bűncselekmények elkövetőivel, és azokkal, akiknek cselekménye kisebb súlyú, esetleg eseti jellegű. Ennek érdekében erősíteni kívánjuk a szabadságvesztés büntetést kiváltó szankciók alkalmazásának lehetőségeit. Ehhez elengedhetet lenül szükség van arra, hogy egy megújult pártfogó felügyeleti rendszer lépjen működésbe. Mindannyian tudjuk, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltak, nagyon is túlzsúfoltak, és azt is, hogy nem biztosítható az elítéltek megfelelő elhelyezése. Egy új börtönfér őhely létesítése több millió forint. Ma Magyarországon számos olyan büntetésvégrehajtási intézmény van, ahol egyetlen cellában tizenöten, húszan, sőt néha harmincan is élnek rabok, és ha csak azt említem - igaz ugyan, hogy ez talán a legpozitívabb és a le ggazdagabb példa , hogy ez a skandináv országokban hogyan néz ki, akkor például elmondhatjuk azt, hogy Norvégiában kizárólag akkor vannak ketten egy cellában, ha erre mind a kettőjüknek igénye van, azaz a fő szabály az, hogy egy cellában egy elítélt él és tartózkodik. De nem sokkal rosszabb a helyzet Svédországban vagy Finnországban és persze Európa más országaiban egyaránt. Itt még talán érdemes megemlítenem azt, hogy Magyarországon a százezer lakosra jutó elítéltek, börtönbüntetésre ítéltek száma 158160 körül mozog - ez kicsit változó szám persze hónapról hónapra , ugyanez a számarány például az Európai Unió átlagát figyelembe véve 6070 fő; azt hiszem, hogy bőven van mit tennünk ezen a téren. Visszatérve a pártfogó felügyeleti rendszerre: a pártfogó fe lügyelet közreműködésével végrehajtott alternatív szankció, például a közérdekű munka ennek az összegnek egyébként mintegy az ötödébe kerül az adófizetőknek, mármint a börtönférőhelyhez képest a több millió forintos költséget alapul véve. Másrészt azzal, h ogy a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit nem minden esetben küldjük börtönbe, megelőzzük azt, hogy ott komoly bűnözők közé kerülve maguk is komoly bűnözőkké váljanak. Pontosan, jól ismerjük, főleg a fiatalkorúakra vonatkozóan, azt a nagyon sajnálatos gyakorlatot, hogy az a gyerek, aki bűncselekményt követ el és érte végrehajtható
