Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
3133 Azt hiszem, nem kell külön idecitálni a teljes szociális törvénycsomagot, amelyet a múlt év végén fogadtunk el, de prio ritásként azért néhány dolgot szeretnék megemlíteni. A szociális törvénycsomag, mint ismeretes, négy törvényt is módosított. A legjelentősebb, 160 százalékos emelkedés - ahogy említettem - a falugondnoki ellátás fejlesztésénél jelentkezett, illetve új ellá tási formaként bevezetésre kerül a tanyagondnoki rendszer kialakítása. Lényeges költségnövekedést tartalmazott a szociális szak- és alapellátásban a 134 százalékos növekmény; itt főként az alap- és a nappali ellátás fejlesztésének támogatása jelent meg; ez en túlmenően a gondozási központok, a házi gondozás fejlesztése, a speciális ellátások kialakítása, a jelzőrendszeres gondozás bevezetése, a fogyatékos személyek és szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali ellátásának fejlesztése és a gondozási mód szerek korszerűsítése. Úgy gondolom, hogy ezen prioritások és támogatási növekmények nem a szociális katasztrófa irányába hatnak, mint ahogy ezt fölvázolta Csáky András képviselőtársam. Tehát arról van szó, akár a pénzbeli ellátásokat veszem figyelembe, ak ár a szolgáltatások bővülését és növekvő finanszírozását, meg kell állapítani, hogy az embereket szolgálja, többek között azért, hogy ne legyenek betegek, de ha mégis azok lesznek, akkor a mindenkire egyformán érvényes és teljes ellátást megkaphassa minden magyar állampolgár. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az előre jelentkezett fölszólalók listájának a végére értünk. Kérdezem, hogy kíváne mé g valaki felszólalni ezen a vitanapon. Aki igen, kérem, gombnyomással jelezze! Megadom a szót Vojnik Máriának, a Magyar Szocialista Párt képviselő asszonyának. Parancsoljon, öné a szó. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűl és! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A parlamenti vitanap alkalmat ad a képviselőknek, hogy az ország nyilvánossága előtt kifejtsék gondolataikat arról a témáról, amelyet olyan országos fontosságúnak éreztek, hogy a Ház falai között szü kségesnek tartják több órában a lakosságot és egymást tájékoztatni. Természetesen feltehetően abban a reményben kezdeményezik a képviselők ezeket a vitanapokat, hogy kellőképpen megvilágítsák az Országgyűlés és a nyilvánosság számára politikai álláspontjuk at, és az adott szakmapolitikai kérdésben, amennyiben abból szakmai és politikai haszon származik, akkor ezt a hasznot és nyereséget természetesen az adott értékrendszer támogatására fölhasználják. (12.50) Képviselőtársaim, az elmúlt közel négy órában kide rült, hogy a beadott címmel a vitanap kezdeményezésének nincs értelme, ugyanis fideszes képviselőtársaink hozzászólásaikban még a kérdés - melyet úgy tettek fel, hogy “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” - indokoltságát sem tudták megvédeni. Mégis hálával tartozunk nekik, mert így a Szocialista Párt képviselőinek felkészültségéről, a betegek, az ország lakossága iránti odaadásáról, az egészségügy és az egészségügyi dolgozók iránti elkötelezettségükről, a törvények és a szabályok betartásának fontosságáról az önkormányzatiság híveiként meg tudtunk nyilvánulni, és meg tudtuk világítani az álláspontunkat. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy milyen a mai Magyarország, benne az emberek egészségi állapota és az az ellátórendszer, amelyben helyt kell áll ni a betegekért, a vita alapján - de korábbi ismereteink alapján is - néhány mondatban a következőkben foglalható össze. Magyarországon a lakosság egészségi állapota, ha javuló tendenciát mutat is, még mindig rossz, és lényeges mutatóiban marad el az európ ai országokétól. A rendszerváltást követően az elmúlt években elbizonytalanodott, az érdemi változásokat halogató egészségpolitikák tudtak csak működni, s nemcsak azért, mert a politikai döntésekben nem volt egységes a mindenkori kormány, hanem azért is, m ert ebben a