Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
3110 Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces fölszólalásra jelentkezett Babák Mihály, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Meghallgattam szabad demokrata képviselőtársaim véleménynyilvánítását, és megvallom őszintén, megdöbbentem. Ugyanis nagyon sok kérdésben egyetértünk, mégpedig a hangzatos szavakban, amikor az egészségügyi szolgáltatásról, az állampolgárok jogairól é s magáról az egészségügyről beszélünk. Nyilvánvaló, azok már csak lózungok, hogy finanszírozási reform kell, amikor azt hallom mellette, hogy vállalkozói tőkét kell bevonni. Nyilvánvaló - de mibe? Abba az egészségügyi szolgáltatásba, ahol nem árán térül me g a szolgáltatás értéke, ahol a finanszírozás átláthatatlan? Akkor ki fogja ezt az ágazatot privatizálni, ki fog befektetni? A beteg javát kell szolgálni. Nyilvánvaló, jól hangzik, és ezt mindenki hallja az országban - de ugyan mi ebben a konkrétum? Gulyás képviselőtársam azt mondja, igen fontos az egészségügyi szolgáltatás, és meg kell feledkeznünk most már a térítésmentes és az ingyenes szolgáltatásokról. Akkor könyörgök: mit kapunk mi, adófizetők, ha ön ennek elfelejtését emlegeti? Azt mondja, hogy fordu latra, rendszerváltásra, reformra, konkrét cselekvésre van szükség az egészségügyben. S ezt önök úgy fordítják le, hogy privatizálni kell az egészségügyi vagyont. Nyilvánvaló, hogy ez így nem igaz, és ez nem a dolog lényege. Nem a szolgáltatás biztonságát, jövőjét és az ellátás biztonságát garantálják ezek a dolgok. Nos, én úgy veszem ki szavaikból, hogy legalizált forma kell az állami és az önkormányzati vagyon lebontásához. Az egészségügynek ehhez semmi köze, a betegnek sem. Itt pusztán a tőkéről, a vagyo nról van szó, és nem arról, amiről itt nagyon sokan beszélnek. Kérem, legyünk ebben a kérdésben őszinték! Én ezért nem értem önöket, hogy miről beszélnek. Mert elvekben szépen hangzik, amit mondanak, de valójában mögötte a vagyon, a karvalytőke, a spekulán s tőke bevonásáról van szó. Köszönöm szépen, hogy szólhattam. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Kósáné Kovács Magda, a Szocialista Párt képviselő asszonya. Parancsoljon, öné a szó, képviselő asszony. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA ( MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Miniszter Asszony! Ott szeretném kezdeni, ahol Gulyás József képviselőtársam kezdte, hiszen én is szeretném határozottan kimondani, hogy a politikai vitanap témájaként megjelölt kérdés hamis kérdés, rossz altern atívát jelöl, és rossz premisszákból jó konklúzióra jutni rendkívül nehéz. Természetesen ma nekünk, mindannyiunknak a betegek védelméről kell beszélnünk, és nem hiszem, hogy bárki feltételezhetné, hogy van képviselőtársaink, a kormány képviselői között oly an, aki képviselői vagy miniszteri esküjét nem akarja betartani, hiszen ez az eskü arra kötelez minket, hogy az alkotmányt és a törvényeket megtartsuk. Márpedig az alkotmány szerint a legalapvető bb emberi jogok egyike a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog. Az alkotmány kimondja azt is, hogy az embert születésétől fogva megilleti az emberi méltóság joga. Hozzá szoktam tenni, hogy sajátos módon még a halála után is, hiszen az embe ri mivoltot őrző test maradványai is élvezik az alkotmány emberi méltósághoz kötődő jogvédelmét. De az emberi méltóság joga természetesen kiemelten illeti meg a beteg embert, megilleti az egészségügyi dolgozót, és megilleti azt a hozzátartozót is, aki bete g embertársának a képviseletében és védelmében jár el. Felszólalásomban nagyon röviden szeretnék szólni arról a jogintézményről, amelyik ezeket az emberi jogokat és magát a betegség által sújtott személyt hivatott védeni, és utána, talán nem csodálkoznak, ha az idős emberek egészségügyi és szociális problémáiról szólok.
