Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
3108 Ezzel együtt szükség van arra, hogy a szereplők bevonásával konszenzus teremtődjék a reform érdekében. A cél a betegellátás, gyermekeink, a különböző generációk, idős embertársaink egészségvédelme, ápolása, gondozása, a lehető legjobb ellátási színvonal kialakítása, ez pedig közös ügyünk, ezért tenni pedig közös felelősségünk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a z SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Következik Sisák Imre, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Tisztelt Miniszter Asszony! A Magyar Demokrata Fórum legkomolyabb félelme úgy fogalmazódik meg a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, amely most itt a mai vitanap alapját képezi, hogy a tervezet megfosztja a magyar állampolgárokat az egyenlő ellátáshoz való joguktól. A miniszter asszony a törvény korábbi általános vitájában elhangzott expozéjában egyértelműen kitért arra, hogy a törvényjavaslat nem a tulajdonosváltást helyezi a középpontba, és az állam nemcsak hogy nem vonul ki az egészségügy fenntartásából, hanem folyamatosan és jelentős mértékben emelni kívánja a közfinanszírozás arányát. Tisztelt Miniszter Asszony! Ezzel egyetlen problémánk van mint kórházfenntartó önkormányzatnak, hogy bizony ebben az esztendőben ezt nem igazán észleltük. V annak olyan területek, ahol a cégek érdeklődése a profittal egyetemben megfelelő lehet, de van olyan egészségügyi ellátás, így a krónikus osztályokon végzett ellátás, valamint az ápolási osztályokon végzett ellátás, ahol nagyon komoly problémákat vet fel e z a helyzet. Tudjuk, hogy ez a terület a szociális és az egészségügyi ellátás mezsgyéjén helyezkedik el, és bizony minden egyes kórháznak nagyon komoly veszteséget termelő ágazat. Akkor, amikor a magyar lakosság elöregedő lakosság, amikor a családok egyre kevésbé tudnak gondoskodni vagy akarnak gondoskodni - idézőjelbe téve - a hozzátartozóikról, akkor bizony ezek a kérdések nagyon fontos problémákat vetnek fel. Az ellenzék egyébként három fő kérdés köré csoportosította az aggályait. Az első kérdés az volt, hogy a törvénytervezet elfogadása után mi garantálja azt, hogy az egészségügyi ellátások színvonala nem fog romlani, legalább a jelenlegi színvonalat megőrzik. A második nagy kérdés az volt, hogy mi a garancia arra, ha jönnek a szakmai és pénzügyi befekte tők, de főképp a szakmai befektetők, akkor ezek a cégek nem piacot fognak csupán vásárolni az egészségügyben. A harmadik fő kérdés pedig az egészségügyi dolgozók helyzetével foglalkozott. A vitában többször elhangzott, hogy ezek légből kapott gondolatok. N os, én úgy gondolom, hogy azok, akik egyébként televíziót néznek, újságot olvasnak, bizonyos szakmai szervezetek képviselőit hallgatva igenis komolyan veszik ezeket a gondolatokat, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vagy éppen a Magyar Orvosi Kamarának a véleménye tökéletesen egybecseng ezekkel az aggályainkkal. Az egészségügyi ellátás színvonalával kapcsolatosan többen megfogalmazták azokat a kritikákat, amelyek szerint nincs arra semmi garancia, hogy a jövőben az egészségügyi ellátáso k ugyanolyan területi lefedettségben és minőségben jussanak el a betegekhez. Sokan felvetették azt, hogy ha profitorientált cégek, gazdasági társaságok fogják a jövőben az egészségügyet üzemeltetni, privatizálni, és ők természetesen profitot akarnak teremt eni, ezt ki akarják vinni az egészségügy rendszeréből, akkor vajon az egészségügy finanszírozása milyen lábakon fog állni. A második kérdésnél sokan vitatták azt, hogy mit is jelentenek a szakmai befektetők. A beszállító cégeket jelentik, akik gyógyszert, gyógyászati segédeszközt szállítanak az egészségügyi piacra, vagy szakmai befektetőknek értjüke, gondoljuk például a szakdolgozókat? Az egészségügyi dolgozók jövője kapcsán szintén többen megfogalmazták az aggodalmukat. Többen aggódnak amiatt is, hogy meg szűnik a munkahelyük, vagy olyan átszervezések lesznek,