Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 13 (72. szám) - “Magyar egészségügy: betegek vagy a profit védelme” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SELMECZI GABRIELLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3100 finanszírozná az OEP, akkor nyilván nem lenne ekkora kérdés, ekkora vita alapja az, hogy a mostani egészségügyi ellátásból vajon honnan fogják kivinni a profitot. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát kérjük a szocialista kormányt, hogy bármel y, az egészségügyet érintő jogszabály módosításánál, ha már az ellenzék tiltakozását, kritikáit, észrevételeit, javaslatait nem is veszik figyelembe, akkor legalább a szakmai szervezetek véleményét, kéréseit, tiltakozását vegyék figyelembe, mert itt arról szól a kórháztörvény tervezete, hogy szinte nincs az országban olyan szervezet, amely támogatni tudná ezt a törvénytervezetet. Egyébként hasonló szándékok voltak megfigyelhetők a gyógyszerellátás területén is. Ezekről most nincs időm részletesen beszélni. Inkább arra helyezném a hangsúlyt - és, tisztelt miniszter asszony, államtitkár úr, engedjék meg, hogy hadd ajánljak fel egykét javaslatot , hogy mit is kellene tenni a következő évben. Pár pontot megfogalmaztam, hogy az elkövetkezendő egy évben mit is k ellene elérnünk, milyen célt kellene kitűznünk, mit kellene megvalósítanunk. Először is: az esélyegyenlőség és a betegek érdekében egyenlítsék ki a gyógyszerköltségeket, szüntessék meg az aránytalanságokat. Egyes betegek a betegségüktől függően, arányosan legyenek terhelve a gyógyszerköltségeket illetően, erről szól ez a javaslat, s ne fordulhasson elő például az - tényleg csak példákat mondok , hogy egy asztmás vagy egy mozgásszervi beteg pusztán a támogatási rendszer igazságtalansága miatt többet fizesse n gyógyszereiért a betegsége miatt, mint például egy szívbeteg. Ma a támogatási rendszer rendkívül, átláthatatlanul bonyolulttá vált, és nem egyenlő mércével méri a betegeket. Vannak olyan betegségek, amelyek gyógyszereit a társadalombiztosítás egyáltalán nem támogatja, van olyan betegség, amelyik 50, 70 vagy 90 százalékos támogatottságot kap, és nagyon helyesen van olyan betegség, amelynek a gyógyszereit 100 százalékban támogatja a társadalombiztosítás. A beteg nem tehet arról, hogy épp milyen kórt kap meg , és nincs esélyegyenlőség a betegségét nézve, mert teljesen eltérő lehet a gyógyszerköltség. Márpedig az állam és a társadalombiztosítás feladata, hogy minden beteg érdekét egyformán vegye figyelembe. Tehát legyen igazságos a gyógyszertámogatási rendszer , egyenlítsék ki a gyógyszerköltségeket. Másodszor: az esélyegyenlőség és az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében csökkentsék a várakozási időt. Ez a jelenség egyébként tényleg súlyos teher a betegek részére. Sajnos, egyre inkább gyakorlatt á válik, hogy ha orvoshoz fordulunk, akkor várakoznunk kell a rendelőben, sőt, egy egyszerű kivizsgálás is hosszú napokat, heteket vehet igénybe, s túl bonyolult az ellátórendszer működése. Az ember elveszik abban a rendszerben, ami pontosan azért jött lét re, hogy az ő gyógyítását szolgálja, tehát a beteg érdekében jött ez létre. Szerintem ennek nem így kellene lenni, hogy ilyen bonyolult és lassú legyen ez a rendszer. Itt egy egészen egyszerű dolgot kérünk a szocialista kormánytól: hajtsa végre, amit a kor mányprogramban vállalt, nevesül: csökkentse a betegek várakozási idejét. Harmadszor: abból a célból, hogy a betegek gyógyszerköltségei ne emelkedjenek tovább, javasoljuk egy, az Orbánkormányéhoz hasonló, többéves megállapodás megkötését a gyógyszergyártó cégekkel. A polgári kormány idején volt egy megállapodás, amit már Csáky András képviselőtársam is említett, hogy a tb által támogatott készítmények térítési díjai maximum az infláció kétharmadáig emelkedhetnek, s a gyártók ebben a szerződésben arra is gar anciát vállaltak, azt is vállalták, hogy a tb által nem támogatott készítményeknél visszafogják az áremelést, önmérsékletet tanúsítanak. Tehát kérjük, illetve javasoljuk a kormánynak, hogy a betegek érdekében - különös tekintettel a nyugdíjasokra és a kisg yermekes családokra - újítsák fel a tárgyalásokat, és jussanak megegyezésre. Negyedszer: a szolidaritás elvű egészségügy megőrzése, a nyugdíjasok, kisgyermekes családok és a rosszabb anyagi körülmények között élők érdekében vállaljon garanciát a szocialist a kormány arra, hogy az egészségügyi ellátásért a jövőben sem kell fizetniük a betegeknek. Az az elképzelés, hogy a betegekkel fizettették meg az egészségügyi ellátások egy részét, egyébként nem idegen elképzelés, nem idegen a szocialistáktól, hiszen a Hor nkormány alatt másról sem szólt az
