Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Szájer József): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3054 fönn. Még egyszer mondom, a dolog orvosolható, tehát amennyiben a cég törlésével kapcsolatban állítjuk be a moratóriumot, tehát hogy hat hónapon túl erre nem kerülhet sor, akkor nem ütközünk azzal a problémával, hogy a s emmisségi perre, illetve a semmisségre történő hivatkozással egy olyan határidőt tűzünk, ami első és második ránézésre nem konform a Ptk. rendelkezéseivel. Természetesen a törvény módosítását meg fogjuk szavazni, azt támogatjuk, szükségesnek tartjuk. És mé g egyszer sajnálom, nem akarom erre kihegyezni, Fónagy képviselő úr véleményével szemben ezt egy egyenes folyamatnak tartom, tartjuk, tehát 15 év elteltével egyre inkább megyünk arrafelé, amit 1988ban sokan még csak reméltek - most már a praktikus gyakorl atban alkalmazzuk mindezt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az MDF szónoka következik, Pettkó András képviselő úrnak adom meg a szót. PETTKÓ ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: K öszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslatnak már a címéből is kiderül, hogy az EUjogharmonizációt szolgálja. A jogharmonizáció területén az alapvető feladatok at az 1998ban hatályba lépett, gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, valamint a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény már elvégezte. A jelen törvényjavaslat viszont a két hivatkozott törvény közöss égi joggal való összeegyeztethetősége érdekében a még szükséges pontosításokat, amelyek 36 darab paragrafust tesznek ki, hajtja végre. A jogharmonizációs pontosítás mellett a törvényjavaslat beépíti a magyar jogrendszerbe az európai gazdasági egyesüléssel kapcsolatos új jogi szabályozást is. Az európai gazdasági egyesülés más vállalkozásoktól elsősorban rendeltetésében különbözik, ami abban áll, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa vagy fokozza annak eredményességét. Az európai egyes ülés tevékenységének kapcsolódnia kell tagjai tevékenységéhez, és nem célja, hogy saját maga számára nyereséget érjen el. Az európai egyesülés tagjai természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint közjogi egységek lehetnek. A közösségi jogalanyiság, amely nem a tagállamok belső jogán alapszik, hanem a sui generis közösségi jogi forma lényege, abban testesül meg, hogy az európai gazdasági egyesülés tagjainak székhelye különböző tagállamokban találha tó, vagy a tevékenység gyakorlására különböző tagállamokban kerül sor, viszont valamennyi tagnak a tagállamokban kell székhellyel rendelkezniük, illetőleg ott kell működniük. A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, h ogy míg korábban a jogharmonizációs módosítások az adott irányelvek adaptálását jelentették, addig az egyesülés esetében, tekintettel arra, hogy az EUszabályozás rendeleti úton történt meg, csak azokat a rendelkezéseket kell megalkotni, amelyekre a rendel et felhatalmazást ad, illetőleg kötelezettségeket ír elő. A törvényjavaslat néhány pontosító szabályt állapít meg a gazdasági társaságokról szóló törvény esetében a részvénytársaságok összeolvadásáról szóló 3. számú, valamint a részvénytársaságok szétválás áról rendelkező 6. számú irányelv teljes átültetése érdekében. A legtöbb változást viszont a 2. számú társasági jogi irányelv úgynevezett tőkevédelmi előírásainak való megfelelés igényli. A fentiek miatt is különösen a gazdasági társaságokról szóló törvény részvénytársaságokra vonatkozó fejezete szorult jelentősebb átdolgozásra. Az irányelvvel összefüggő jogharmonizációs munka fontos eldöntendő kérdése volt, hogy rendelkezéseinek alkalmazása milyen társasági típusokra legyen kötelező. A törvényjavaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy a rendelkezések a hazai társasági jogi típusok közül kizárólag csak a részvénytársaságokra vonatkozzanak, ezért mellőzi e rendelkezések automatikus kiterjesztését a korlátolt felelősségű társaságokra. Az előterjesztő szeri nt a kft.nél való alkalmazás előírását megelőzően célszerű megvárni egykét éves
