Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - “Hol tart a vizsgálat?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
2993 szabadon kinyilváníthassa véleményét. Az ügy tehát sokkal többről szól, mint egy tüntetésről, és jó példa arra, hogy ilyen és ehhez hasonló esetben a rendőrségnek hogyan nem szabad eljárnia. A rendőrség - mint ahogy már többször, más korábbi demonstrációknál is - eredetileg úgy engedélyezte az ellentétes véleményeket valló csoportok egyidejű felvonulását, hogy a Vörösmarty téri helyszín két oldalán foglalnak majd helyet a szembenálló felek. A valóságban a kirendelt rendőrök a kordonokat a Kendermag Egyesület képviselőinek többszöri kérését követően csak akkor helyezték a két tábor közé, amikor már megérkeztek a térre a rohamrendőrök. Úgy vélem, súlyos szakmai hibát követett el a rendőrség azzal, hogy az alk otmányban megfogalmazott elsődleges feladatát, a közbiztonság és belső rend védelmét nem teljesítette, mi több, asszisztált ahhoz, hogy állampolgárokat alkotmányos alapjogaikban korlátozzanak. A gyülekezési törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz: a gyülekez ési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Az a rendőrségi vélemény pedig, miszerint ilyen esetben a kialakult helyzetért a felelősséget a szervezőknek kell viselniük, véleményem szerint felháborító. A gyülekezési törvény szerint a rendezvény rendjének biztosításáról valóban a szervező gondoskodik, azonban a rendőrség a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról pedig intézkedik. Ez utóbbi kötelezettségének a rendőrség múlt vasárnap egyértelműen nem tett eleget. Annak ellenére nem, hogy lehetett számítani a végül kialakult helyzetre, hiszen a rendbontó elemek előre b ejelentették szándékukat a sajtón keresztül. Nem is beszélve arról, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogának és szabadságának sérelmével. Márpedig mások gyülekezési jogának korlátozása, a kollektív véleménynyilvánítás megakadályozása egyé rtelműen ebbe a kategóriába tartozik. További szabály, hogy ha a gyülekezési jog gyakorlása mégis mások jogának és szabadságának sérelmével járna, a rendőrség a rendezvényt feloszlatja. Úgy vélem, hogy a rendőrség egyrészt nem tett eleget azon kötelezettsé gének, hogy a rendezvényt megzavaró elemeket eltávolítsa, másrészt nem tett eleget azon kötelezettségének sem, hogy a Lelkiismeret '88 és a Friss Levegőt! Polgári Kör tüntetését, amely mások gyülekezési és kollektív véleménynyilvánítási jogát sértette, fel oszlassa. Ehelyett a békésen demonstrálók rendezvényét oszlatta föl. Tisztelt Miniszter Asszony! Ön szerint eleget tette a rendőrség annak a kötelezettségének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy eltávolítsa a rendbontókat, i lletve hogy biztosítsa a kollektív véleménynyilvánítás szabadságát? (Az elnök ismét csenget.) Hol tart a vizsgálat ebben az ügyben, milyen fejleményekről tud beszámolni? Köszönöm. (Taps az SZDSZ soraiban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (d r. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Lamperth Mónika belügyminiszter asszony válaszol. Öné a szó, miniszter asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Ké pviselő Úr! A Vörösmarty téren történtek lényege az, hogy az eseményen részt vevők egyik csoportja, élve a politikai demokrácia és jogállamiság biztosította jogaival, utcára vonult, hogy egy adott kérdésben kifejtse a véleményét. Másként mondva: a civil po lgárok éltek az alkotmányban és a gyülekezési jogról szóló törvényben biztosított jogaikkal, e jogaik szabad gyakorlásában a résztvevők másik csoportja megakadályozta őket.
