Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 12 (71. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2978 sajnálatosan kevés szerencséje van az általa elmondo ttak és a tények egybeesése tekintetében.” Ugyanazt jelenti, mégis sokkal kevésbé taszító. De a stílusnál persze jóval fontosabb a tartalom, és ebből a szempontból jó, hogy voltak kétharmados egyetértéseink. De természetesen nem jó, hogy ezt az egyetértést nem vagy csak akadozva sikerül elérni fontos külpolitikai döntéseknél. Igaz, van a világban olyan parlament, amelynek a falára írták: “Mentsétek meg a világot, és ne csináljatok semmit!”, de ezt a receptet talán nekünk nem kellene követni, és nem a haloga tás taktikáját kellene választanunk. S akármennyit vitatkoztunk, természetesen jó, hogy a parlament egy éve alatt 15 százalékkal nőttek a reálbérek, 5 százalékkal csökkent az átlagjövedelmek adóterhe. Jó vagy nem jó, de még több, ami előttünk áll: az oktat ás, az egészségügy, a közigazgatás lakosságbarát változásai, az esélyegyenlőségi törvény, a haderőreform, a kisebbségek parlamenti képviselete. Csupa értelmes ügy. Sok idő és sok vita kell hozzá - ne fecséreljük másra! Rutinszerűen azzal kezdtem, mint ilye nkor mindenki: “Tisztelt Ház!”. Ha e munkát jól végezzük, akkor talán a jelzőt mi is és a választó is komolyan gondolhatja. Úgyhogy jó munkát és boldog születésnapot, tisztelt és remélhetőleg még tiszteltebbé váló Ház. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megköszönöm a frakcióvezető asszony felszólalását. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Jelzésre:) Nem kíván. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Her ényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, “Elhibázott esztendő” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a mögöttünk lévő esztendőről beszélek, természetesen úgy, ahogy mi látjuk ezt az egy esztendőt, és talán én nem a parlament szempontjából és a magunk szempontjából igyekeztem megítélni, hanem a magyar nemzet és a választópolgárok szempontjából. Mi is történt? A polgá ri kormány 2002ben világos célok szerint emelkedő Magyarországot adott át az MSZPSZDSZkoalíciónak. Az MSZPSZDSZkormányzás következménye egy elképzelések nélküli, sodródó társadalom és sodródó gazdaság az elmúlt egy esztendőben. Egy sodródó gazdaság, a mely egyre aggasztóbb egyensúlyi zavarokkal küzd, miközben a kormány folytatja osztogató retorikáját és osztogató politikáját. Ha ez így megy tovább, a gazdaság letér a növekedési pályáról, és megismétlődhet a nyolcvanas évek válságos, stagnáló állapota. A baj a száznapos program végrehajtásával kezdődött. A programnak nem volt gazdasági realitása, és nem volt meg a költségvetési fedezete sem 2002ben, de nincs meg 2003ban, és nagy valószínűséggel nem lesz meg 2004ben sem. Az eredmény a 2002es költségvet és évtizedek óta legmagasabb, 9,3 százalékos hiánya és a fizetési mérleg kiugróan magas deficitje. Az Országgyűlésben egyedül mi, az MDF nem támogatta a tavalyi pótköltségvetést, mert tudtuk, hogy az a gazdaság fejlődésének kárára megy, amelynek egyenes kö vetkezménye a megemelt jövedelmek fokozatos elolvadása. Sajnos igazunk lett. 2003ban a közszféra bérfejlesztése, a családtámogatások növelése elmarad, a minimálbérek inflálódása megindul. Az ígért adóreform elmarad, jelentősen nőnek az illetékek, emelkedn ek az adók, különösen az áfa tekintetében. Nő az energia és a közszolgáltatások ára. Az állami újraelosztás szintén növekszik, ismét meg fogja haladni a GDP 50 százalékát. A sodródó gazdaságpolitika a kormány által beterjesztett és a többség által elfogado tt idei költségvetési törvényben testesül meg. Ez a költségvetés és az azt megalapozó adótörvény nem teljesíti a kormány választási ígéreteinek időarányos részét, ez a költségvetés ellentétes még a nemzeti fejlesztési terv célkitűzéseivel is. Ez a
