Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÜSKI ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2962 statisztikailag nézzük a dolgot, akkor minél hosszab b idő eltelik a biztosítási időszakból, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen káresemény bekövetkezhet. Ha akkor megszüntetik egyoldalúan a biztosítási jogviszonyt, akkor tulajdonképpen kár éri a biztosítottat, és egy új biztosítás megkötése eseté n joggal fogja a következő biztosító a nagyobb kockázatot figyelembe venni. Erre jó lenne kitérni, és jó lenne ezt pontosítani. Az államtitkár úr beszélt itt az adatvédelemről. Hihetetlenül fontos kérdés, hiszen a biztosítónál az állampolgá rok nagy részére vonatkozóan igen érzékeny, igen fontos és igen nagy számú adat gyűlik össze. Ezeknek az adatoknak a kezelése megfelelő szabályozást igényel, szigorúságot igényel, és sajnos nagyon nagy a kísértés arra, hogy ezekkel az adatokkal visszaéljen ek, ezekkel üzleteljenek, ezeket fölhasználják. Van ennek egy másik vetülete is. Közismert, hogy a biztosítók egymás között egy ilyen bizalmas adatcsereforgalmat, nem egészen hivatalos adatcsereforgalmat hajtanak végre, és például a sok balesetet okozó a utósok vagy a túl sok öngyilkosságot megkísérlő személyek - és így tovább - listáját körözik egymás között. Úgy gondolom, ez ellen szigorúan fel kell lépni, hiszen a statisztikai mentalitás biztosítja azt, hogy az ilyen kirívó eseteket is valahol kezelni k ell. Tehát azokat az autósokat is, akik ügyetlenebbek, akik rosszabbul vezetnek, akik több bajt okoznak, biztosítani kell, és ezeknek a kiszűrése tulajdonképpen a biztosítókat jogtalan haszonhoz juttatja, hiszen nekik azt a kockázatot is vállalni kell. Ami kor ők megállapították a díjaikat, ezeket a kockázatokat is figyelembe vették. Mindezeket együtt véve azt lehet mondani, hogy a puding próbája, hogy megegyük. Amit eddig láttunk a törvényjavaslatból, azt jónak tartjuk, elfogadhatónak tartjuk. Úgy gondolom, jó lenne megismerni a kormányrendeleteket, illetve a pénzügyminiszteri és egyéb rendelkezéseket, végrehajtási utasításokat, hogy együtt tudjuk megítélni a dolgot. De így, ebben a formában elfogadhatónak tartja a Szabad Demokraták Szövetsége, és üdvözli en nek a törvényjavaslatnak a megszületését. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm. Megadom a szót Püski Andrásnak, az MDF képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek. PÜSKI ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a sz ót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A biztosítási szektor tevékenységével átszövi az egész gazdaságot, szolgáltatásai mind a vállalkozások, mind az állampolgárok számára fontosak és szükségesek. A felhalmozott tartaléko k tőkepiaci megjelenítésével a biztosítás szektora közvetve is hat a reálszféra működésére, bővíti a tőkepiacon elérhető forrásokat, kiterjeszti a gazdaság finanszírozási lehetőségét. Negyvenéves elmaradásunk ellenére a magyar biztosítási piac jelenleg Eur ópa egyik legdinamikusabban fejlődő piaca. Az immár tartósan évi 20 százalék körüli fejlődés igen jelentősnek mondható. A magyar háztartások mintegy kétharmada rendelkezik biztosítással, és ezzel Magyarország a középeurópai országokban a középmezőnybe tar tozik. A biztosítások száma azonban az uniós csatlakozást követően valószínűen nőni fog, mivel napjainkig a felnőtt lakosság mindössze egyharmada kötött szerződést valamelyik biztosítótársasággal. A biztosításban különösen nagy fontosságú a biztosítók irán ti bizalom, amelynek alapvető feltétele a megfelelő jogi keretek megteremtése. A magyar biztosításügy jogi környezete az első biztosítási törvény hatálybalépése, 1996 óta EUkonform, a jelenlegi tervezet azt szolgálja, hogy elvégezzük azokat az utolsó simí tásokat, amelyek a teljes jogú tagsághoz elengedhetetlenül szükségesek. A biztosítási szakma is a végső harmonizációt szorgalmazza, azonban számomra inkább úgy tűnik, hogy a jogalkotó a piac működését nehezítő szabályoknak adott prioritást, elsősorban a Pé nzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörének bürokratikus bővítésével.