Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2945 beterjesztett törvényjavaslatban, ahogy képviselő úr előadta. Hiszen éppen az iskolára és a tanárokra bízza a törvényjavaslat, hogy a házi feladat kérdésében szabályt dolgozzon ki, tehát nem dönti el a törvényjavaslat, hogy milyen módon kezelje az iskola a házi feladatokat. Néhány dologról szólni szeretnék, amelyeket fontosnak tartok a törvényjav aslattal kapcsolatban és a ma elhangzottakkal kapcsolatban is. Stabilitást ígértünk - hangzott el ma számtalanszor. Mit jelent az iskolában a stabilitás? Vajon a változatlanságot kell hogy jelentse? Vane megváltoztatandó ma a magyar közoktatásban? Nagyon sokat hallottunk e Ház falai között is arról, hogy kevés gyerek születik Magyarországon. Nyilván az oktatással foglalkozó képviselőknek is ez éppúgy fáj, mint a többieknek, de azt gondolom erről, hogy az oktatással foglalkozó képviselőknek elsősorban a meg született gyerekek érdekében kell végezni a feladatukat. És természetesen tegyenek meg mindent ők is, hogy több gyerek legyen. Ha számba vesszük a megszületett gyermekek iskolai helyzetét, akkor szembe kell nézni azzal a ténnyel, amelyet a PISAjelentés is mutat, ami csak megerősítette évtizedes tapasztalatainkat. Nem mondjuk azt, hogy az előző kormány oktatáspolitikája miatt hagyja el az iskolarendszert a gyerekek közel egyharmada, más mérések szerint 25 százaléka úgy, hogy gyakorlatilag nem tud tisztesség esen írni, olvasni, számolni. Én '72ben kezdtem tanítani, ez már akkor is probléma volt. És miért jelentkezik ez ma élesebben? Azért, mert a rendszerváltás során elsősorban azok az emberek kerültek ki a munkahelyekről, ők kerültek lehetetlen helyzetbe, ak ik alacsony iskolázottsággal, kevés tudással rendelkeztek. Ők veszítették el először a munkájukat. Azt hiszem, azt gondolom, nem lehet belenyugodni abba, hogy ez a tendencia azóta is folytatódik. Tehát mind a mai napig a gyerekeink említett százaléka, 253 0 százaléka megfelelő tudás nélkül hagyja el az iskolát. Erre válaszolni kell. Nem állítom azt, hogy a beterjesztett törvényjavaslat, nevezetesen az alapkészségek tanulási idejének meghosszabbítása a megoldás, vagy az, hogy nem lehet buktatni. Lezsák képvi selő úr a 67. osztályt említette, jelzem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatban az első három évfolyamon jelentkezik a buktatás korlátozása, hogy a szülővel meg kell beszélnie a pedagógusnak az osztályismétlést, és a beleegyezését kell ehhez kérni, és a negyediket nem hagyhatja el úgy, hogy nem tud tisztességesen írni, olvasni, számolni. Ez a szándék. Vane szükség arra, hogy hosszabb időszakon keresztül legyen módjuk a gyerekeknek az alapkészséget elsajátítani? Nemzetközi tapasztalatok azt is mutatják, hogy azokban az országokban, ahol rövid idő jut az alapkészségek kialakítására, mint nálunk is, ott általában később a gyerekek nagyobb százaléka küszködik tanulási zavarral, az alapkészségek nem tudása később visszaüt a tanulási folyamatban. Azokban az or szágokban, ahol hosszabb időt fordítanak erre, ott általában jobb a gyerekek későbbi iskolai teljesítménye is. Ezt a tapasztalatot jelzi, hogy 56. osztályban az órák bizonyos százalékát az alapkészségek gyakorlására, elmélyítésére kívánja a törvényjavasla t biztosítani. Tehát még egyszer hangsúlyozom, valamilyen szakmai választ adni kell arra a tapasztalatra, hogy valóban, a gyerekek megfelelő tudás nélkül hagyják el az iskolarendszert. (23.10) A falusi iskolák és általában az iskolák működése kapcsán ígért em, hogy mondok néhány mondatot. Az iskolák működését elsősorban véleményem szerint aszerint kell megítélni, hogy a gyerekek érdekét hogy szolgálja az iskolarendszer, az adott iskola, érvényesülneke a gyerekek alkotmányos jogai. Ha az adott iskola, legyen az a legkisebb faluban vagy a fővárosban, olyan módon végzi a munkáját, hogy a gyerek nem tud megtanulni írniolvasni, számolni, vagy amire az iskola való, azt a tudást nem nyújtja az iskola, akkor is kötelessége az államnak beavatkozni, ha az V. kerületb en van ez az iskola. Természetesen akkor sem nézheti tétlenül, ha ez egy kisközségi iskola. Sok mindenhez joga van az önkormányzatoknak, iskolát alapítani, megszüntetni. Véleményem szerint egy dologhoz nincs joga egyetlenegy közösségnek, önkormányzatnak se m, hogy a saját
