Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter):
2935 Hogy miről szól az iskolaszerkezetváltás? (Közbeszólás a z MSZP soraiból: Reszketünk!) A pedagógusoknak a képesítése, minősítése meghatározó; az intézmények besorolása, minősítése meghatározó, hogy itt hány osztály működik, önök ezt kívánják megváltoztatni. Hat osztály megkapja a finanszírozás garanciáját, a köv etkező két osztály nem, és aztán a 9. osztálytól a 12ig megint megkapják. Mi fog történni? Az fog történni, képviselőtársaim, hogy a 7. és 8. osztályok ettől kezdve lebegni fognak. És ki fog jól járni ezzel? Az a 280 települési önkormányzat, amelyiknek va n középfokú oktatási intézménye, hozzájuk fog vándorolni a kistelepülésekről leszakadó felső két évfolyam diákserege. Hogy ez hogy van beépítve a törvénybe? Nagyon egyszerűen: hét paragrafus is szól erről, de a legeklatánsabban az 1. és 55. §. Hogy a jegyz őkönyvnek is mondjam ezt: az 1. §nak a (15) bekezdését, annak is az a) besorolását így változtatják meg: a közoktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke, hogy az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére ol y módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet - ez még rendben is lenne. De ha továbblapozunk, az 55. §ra, annak is két külön bekezdésére, akkor máris mit látunk: a (7) bekezdésben az van, hogy a fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, megkülönböztetés tilalmával ütköző döntés, a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. (22.20) Majd aztán még később: a semmisség megállapítását bíróságtól lehet kérni. Majd még később: ezt ugyan nem lehet alkalmazni, ha a döntést a helyi önkormányzat, illetve szervei hozták. Ebben a pillanatban a pedagógusokra azt lehet mondani, hogy az ő iskoláik felső két évfolyama nem tudja teljesíteni a feltételeket, tehát attól kezdve a gyermek érdekeivel ellenté tes az iskola gyakorlata, felszámolhatják, és azért számolhatják fel, mert a helyi önkormányzat hozta a döntést. Mi ez, ha nem iskolaszerkezetváltás? Mi ez, ha nem kistelepülési bosszú, kistelepülések elleni bosszú? Mit mondanak erre, képviselőtársaim? It t van benne, most olvastam fel önöknek! Tessék megnézni! És amikor majd benyújtunk erre módosító indítványokat, és azt mondjuk, hogy ez helytelen, akkor azt mondják önök, hát mi nem ezt akartuk, szó sincs erről. Képviselő Urak! Ennek a hatása nem két év mú lva, nem három év múlva, ennek a hatása négy év múlva fog beérni, sajnálatos, vagy 56 év múlva fog beérni. Hát igen, amit látunk magunk előtt, az nem más, mint egy nagyon szép példája annak, hogyan lehet a szocialista szolidaritást és a szabad demokrata l iberalizmust összeötvözni - ez nem más, mint a szociálliberális katyvasz. Ez, kérem szépen, arról szól, hogyan lehet iskolák tömegeit, pedagógusok tömegeit ellehetetleníteni, amely felsőbbrendűségre nevel, lásd nagyvárosi iskolák, amely szétszakítja a társ adalmat, lásd jó képességűek még többet kapnak, a gyengébbek kevesebbet, a gazdagok többet kapnak, a szegényebbek kevesebbet kapnak. Egymás ellen uszítja a helyi társadalom különböző erőit. Egymás ellen uszítja a pedagógustársadalmat. Képviselőtá rsaim! Ezt akarják? Erről szól a javaslatuk! Tanítót a tanár ellen. Asztalost a pedagógus ellen. Önkormányzatot az iskola ellen. Márpedig önök a tűzzel játszanak. Képviselőtársaim! Széchenyi István annak idején, aki a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, Stádium című művében így fejezte be a gondolatait: szeretném hinni, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Én azt mondom, hogy oktatáspolitika nem volt, hanem lesz. Akkor, ha újból megint polgári kormányzás jön. Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Szabó Zoltán: Soká lesz az! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Húsz év múlva!) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra jelentkezett Szabó Zoltán képviselő úr.
