Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
2866 szerint 45 ezer fő közé tehető az elbocsátások száma, és ebben még csak a tanulói óraszámok csökkentése van benne, akkor még nem volt ismert a szaktanárok kitiltása az 56. évfolyamról. Ez újabb körülbelül 10 ezer főt jelenthet, miközben ezzel ellentétesen Magyar Bálint 10 ezer új pedagógusálláshelyről beszél. A törvénymódosítás a pedagógusok foglalkoztatottságának csökkenését, a tanári képzettség alkalmatlanságát ve títi előre. A saját tanító megtartása 56. osztályban a jól haladó gyerekek számára egyáltalán nem indokolt. Tehetségük kibontakoztatásához, fejlődésükhöz a szakos tanítás mindenképpen szükséges. Az alapfokú nevelés 6 évfolyamra kiterjesztett alapozó szaka szát nehéz csupán azzal indokolni, hogy az eddigi négy év kevés a szövegértés megalapozásához. A 6 évfolyamos alapozás a színvonal csökkenését jelenti hosszabb távon. Az 5. osztályban tanító alsós pedagógus 2540 százalékát taníthatja a tantárgyaknak. Ez n em biztosítja az óraszámát. Mit fog csinálni a fennmaradó óraszámban? Áttanít a párhuzamos osztályba? Akkor hol van az indokként megfogalmazott folytonosság? De mi lesz, mondjuk, egy történelemtanárral? Végezze el a tanítóképzőt, hogy taníthassa azokat az ötödikeseket, akiket eddig jogosan a diplomája, főiskolai oklevele alapján taníthatott? Sok a megválaszolatlan kérdés. Mint ahogyan nem kaptam választ, illetve egymásnak ellentmondó válaszokat kaptam a titoktartási paragrafus ügyében. A törvényjavaslat sze rint a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy ha a gyerek drogot fogyaszt vagy terjeszt az iskolában, ezt a pedagógus még a szülőnek sem mondhatja el. Április 14én megkérdeztem Hiller István államtitkár urat azonnali kérdésben , aki akkor azt válaszolta, hogy igen, egyértelműen válaszol: a szülőt tájékoztathatja a pedagógus. Az írott törvénymódosítás azonban ezzel ellentétes, hiszen kategorikusan tiltja ezt. Sőt, a bizottsági ülésen, amikor a törvényjavaslat általános vitája zaj lott, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár is olyan egyértelmű választ adott, amely nem teszi lehetővé a szülő tájékoztatását. Egyértelmű választ várunk: valóban a szüleiktől akarják megvédeni a gyermekeket? Ez abszurd, ostoba és embertelen. Alkot mányos aggályokat is felvet, hiszen ellentmond olyan jogszabályoknak, amelyek a gondviselő felelősségét hangsúlyozzák, s amelynek nem tud megfelelni ilyen feltételek mellett. A javaslat ellentétes a jelenleg hatályos oktatási törvény szellemével is, amely a szülő- és pedagógusjogok és kötelességek tárgyalásakor egyértelműen az együttműködést írja elő. A javaslat ellentétben áll a napi gyakorlattal is, ahol az elmúlt évek változásainak következményeként egyre szorosabb együttműködés alakult ki a szülők és a pedagógusok között. Tisztelt Ház! A törvénymódosítás foglalkozik több olyan területtel, melyek döntő többségükben semmilyen problémát nem vetnek fel a mindennapi életben. Felesleges talán törvényi szinten szabályozni például a tornameznek vagy a tornanadr ágnak a színét. Ugyanakkor számos olyan fontos dolog van, ami kimaradt a törvényből. Csak felsorolás szintjén, mi az, amivel foglalkozni kellett volna: foglalkozni kellett volna pedagóguspolitikával, a bér- és szakmai karrier lehetőségével, a pedagógus mun katerheléssel, a pedagógus életpályával. (17.00) Foglalkozni kellett volna az iskolai középvezetés újjáépítésével, osztályfőnökök, munkaközösségvezetők pótlékával és megbecsülésével. Foglalkozni kellett volna minőségbiztosítással és minőségpolitikával. Fo glalkozni kellett volna tankönyvpolitikával. Nem az alsó négy évfolyammal van a baj, tisztelt képviselőtársaim, hanem a gyerekek életkorához sokszor nem alkalmazkodó, feldolgozhatatlan tankönyvekkel; és foglalkozni kellett volna kistérségi együttműködéssel és a falusi iskolák életben maradásával. Összegezve, a közoktatási törvény módosítása olyan megoldásokkal igyekszik orvosolni a javítandó területeket, amely nem őrzi meg az oktatás többi területén meglévő előnyöket. Néhány indokot elegendőnek ítél azokhoz az alapvető változásokhoz, amelyek gyerekek, családok,
