Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 6 (70. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2855 költségtérítésesnél pedig aki 4,0 volt, az bekerült az államira. Tehát egy ilyen rendszer volt, és azzal, hogy szabályozták, hogy hány százalék lehet, teljesen egyetértek. Én itt inkább csak azt szeretném mondani, hogy ma pedig elértük azt, hogy ha valaki bekerül az államiba, ha nem buktatják ki, akkor ő ott marad, mert költségtérítéses nem kerülhet… - tehát egymással nem versenyezhetnek. Mi fölvállaljuk a karon, mert nagy a verseny, hogy igen, azok helyére, akik kibuknak az államiból - és e z 1520 százalék , költségtérítéses jön. De megvizsgáltuk, Magyarországon nem ez a jellemző. Megítélésem szerint ebben megint meg kellene egyezni. Egyetértek, hogy a költségtérítés nagyságát százalékra korlátozzuk be, a mindenkori inflációnak megfelelően, de az átjárhatóságot engedjük meg, és akkor ebben az esetben mind az ellenzék, mind a kormánypárt egy minőség irányába indul el, mert ma nem meri senki sem megtenni azt, hogy ezt az ellentétet feloldja, mert azonnal kihasználja valamelyik oldal. Én most e rre mondom, ez viszont a jövő minőségét jelentené, és ezért kértem csak szót. És ebben talán megint, ha leülünk külön, megbeszéljük, előrehaladunk, és akkor a minőséget szolgálná. Köszönöm szépen, és elnézést kérek. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönö m szépen. Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak; őt Arató Gergely képviselő úr követi. Pettkó képviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hozzászólásomat egy idézettel kezdem. Horatius mondotta volt: Decipimur specie recti. - A helyes látszata becsap bennünket. A felsőoktatási törvény módosításának javaslata meggyőz bennünket e latin mondás igazáról. A magyar felsőoktatás csak akkor lehet versenyképes, ha a z Európai Unióban hagyományait tiszteletben tartva teljesíti a bolognai nyilatkozatban vállalt célokat - 1999ben 23 ország oktatási vezetője írta alá a nyilatkozatot, amelynek célja, hogy az európai felsőoktatást versenyképessé tegye a tengerentúli oktatá ssal. Kitűnik az egész törvénymódosítási koncepcióból, hogy a kormányzat megkezdte a magyar felsőoktatás amerikai mintára történő liberalizálását. Bár a jelen kormányzat a felsőoktatási törvényben nagyvonalúan meghagyta az előző kormány által a hallgatók e sélyegyenlősége felé tett, szociális intézkedésekre vonatkozó szabályozásait, azonban láthatóvá vált, hogy a mostani törvénymódosítási javaslatokkal a felsőoktatási hallgatók között szociális és társadalmi különbségek felújítására törekszik a kormányzat. E zen túl már az állam által intézményesített különbségekben is meg fog jelenni, hogy ki a jómódú és ki a hátrányos helyzetű diák. A kormány nem tett lépést szinte egyetlen módosítási javaslattal sem a szociálisan rászorulók továbbtanulásának elősegítésére. A felsőoktatási törvény kiegészítése a 127. §sal azt eredményezi, hogy véglegessé válik a kormány diszkriminatív felsőoktatási programja, a rosszul csomagolt cél a hallgatók megkülönböztetése jómódúakra és szegényekre. A módosítás értelmében vállalkozói k ör bevonásával építenének a jövőben kollégiumokat. Az ebben a finanszírozási formában megépülő kollégiumok meggyőződésem szerint nem fogják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, mert havi 140 euró körüli áron lesznek hozzáférhetők a kollégiumi helyek a h allgatók számára, ami jelenlegi áron 2530 ezer forintnak felel meg. Ma Magyarországon nincs realitása annak, hogy a hallgatók többsége meg tudná fizetni ezt az igen magas összeget. Jelenleg havonta 4500 forint kollégiumi díjat fizetnek a hallgatók, és err e jár a normatív támogatás. Ezt a normatív fenntartási támogatást megkapnák a vállalkozói üzemeltetésben lévő kollégiumok ugyanúgy, mint az államiak. (16.10)
