Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
2737 fajtapolitika egyrészt verse nyre késztette a hazai nemesítést, kutatást, másrészt lehetővé tette, hogy a világ legnagyobb nemesítői, vetőmagtermeltető cégei a legjobb fajtákkal megjelenjenek és versenyezzenek a hazai piacon. Ez serkentőleg hatott a hazai nemesítésre és vetőmagtermel ésre is. Magyarország az 1980as évek elején Európa egyik legjelentősebb vetőmagtermelő, exportáló országává lépett elő, ahol hazai és világcégek termeltetnek vetőmagot, szaporítóanyagot belföldre és külföldre egyaránt. Mindez csak az európai minőségi köv etelmények, szabványok betartásával, szigorú nemzetközi előírások szerint működő állami ellenőrzés mellett valósulhatott meg. A vetőmag- és szaporítóanyagtermelés gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a vetőmagelőállítás területe évi 160180 ezer hektár, amely a szántóterület mintegy 3,43,8 százalékát jelenti. Az ezen a területen előállított vetőmag és szaporítóanyag értéke meghaladja az 53 milliárd forintot, amely a növénytermelési szakágazat bruttó termelési értékének csaknem 1011 százalékát teszi ki. Az exportra kerülő vetőmag és szaporítóanyag értéke az elmúlt években meghaladta a 66 millió USA dollárt, ebből 41 millió dollár értékben az Európai Unióba, 11 millió dollár értékben a CEFTA- és 14 millió dollár értékben egyéb országokba exportáltunk. Gazd aságilag nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézi munkát, nagyobb szakmai felkészültséget igényel, ezért a foglalkoztatás szempontjából is több figyelmet érdemel az árutermelésnél, mivel minteg y 3040 ezer embernek ad biztos foglalkoztatási lehetőséget. A mezőgazdaságban végbemenő szerkezeti átalakulással, a nagyobb területű gazdaságok aprózódásával a vetőmagtermelésben is átmeneti visszaesés következett be. Ennek okai, hogy a megváltozott birto kviszonyok mellett nehéz az előírt izolációs távolság betartása, csökkent az egy tételben előállítható vetőmag mennyisége, nehezebb az ellenőrzés, a finanszírozási nehézségek és a fizetőképes kereslet csökkenése a vetőmagtermelőket is nehéz helyzetbe hozta . Mindezek miatt a vetőmagtermelés színvonalának megőrzése, az azt megalapozó gazdasági, jogi feltételek kialakítása az agrárágazat fontos feladatai közé tartozik. Az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékunk, annak követelményrendszere igényli a növ ényfajták állami elismerésének, a növényi génforrások fenntartásának, a vetőmag és egyéb szaporítóanyag előállításának, a forgalmazás és felhasználás hatósági ellenőrzésének az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő törvényi szabályozását. A belföldi és nemzetközi igényeknek megfelelően az állami elismerésre, valamint a vetőmagvak és szaporítóanyagok előállítására vonatkozó jogszabályok többször módosultak a vetőmag- és szaporítóanyagágazat megfelelő működése érdekében. Magyarország tagja a Vetőmagviz sgáló Nemzetközi Szövetségnek az 1924. évi megalapítása óta, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet különböző szekcióinak 1970 óta, a növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezménynek viszont 1983 óta. Ezekben a szervezetekben az Országo s Mezőgazdasági Minősítő Intézet mint akkreditált intézmény képviseli hazánkat. A génforrások megőrzésében együttműködünk a FAO növényi génforrások nemzetközi testületének szervezetével is. Hazánkat ezen a területen a tápiószelei Agrobotanikai Intézet megf elelő színvonalon képviseli. Elkerülhetetlen tehát a harmonizáció az Európai Unió jogszabályaival. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között a társulás létesítéséről szóló brüsszeli, 1991. december 16án aláírt Európai Megálla podás alapján a vetőmagvakra és a szaporítóanyagokra vonatkozó rendelkezéseinket is harmonizálni kellett a közösségi jogszabályokkal. A belső piaci integrációnkra vonatkozó fehér könyvvel összefüggő feladatok végrehajtásáról szóló 2403/1995. (XII.12.) szám ú kormányhatározat mellékletének 5.2.B.1. vetőmag és szaporítóanyag alfejezete sorolja fel azokat a közösségi irányelveket és határozatokat, amelyeket a törvénynek és végrehajtási rendeleteinek tartalmazniuk kell, és amelyek az elmúlt év folyamán az EU ált al kibocsátott, a vetőmaggal és szaporítóanyaggal kapcsolatos új jogszabályokat figyelembe véve jelentős mértékben bővültek. (19.20)
