Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 11 (47. szám) - Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
272 vonatkozóan anélkül, hogy ehhez bármilyen állami támogatást, garanciavállalást kaptak volna. Tehát aligha számíthatunk arra, hogy az új törvény érdemben működhetne 2003ban. Ez a törvény viszon t 2004ben sem fog igazán működni, hiszen az év első felét az EUn kívül éljük meg - erre az időszakra a törvényből hiányzó világos jövőkép miatt aligha lehet piacszabályozási döntést hozni , májustól kezdődően viszont az EU előírásai érvényesülnek majd. Összességében tehát az a helyzet, hogy a csatlakozást megelőző utolsó évben soha nem tapasztalt bizonytalanság, szabályozatlanság érvényesül majd a piacon. A javaslattal kapcsolatos bizonytalanságot az is növeli, hogy a mai tárgyalásunkat előkészítő bizott sági ülésen kiderült, az EUbelépés előtt a törvény további módosításokra szorul. A bizottsági ülésen jelen lévő helyettes államtitkár úr viszont nem tudta megmondani, hogy mely pontokon és milyen módosításokra lesz szükség. Pedig a gazdák sikeres felkészü léséhez ennek ismerete elengedhetetlen lenne. Szerintem érdemes lenne a törvényt ilyen irányban fejleszteni, belefogalmazni azokat a módosító javaslatokat, későbbi módosításokat, amelyeket a tárca egyébként is szükségesnek tart. Számos kérdést vet fel a tö rvény által a garantált ár helyébe lépő intervenciós ár meghatározása is. Szerintem a javaslat megfogalmazása pontatlan, és ilyen formában a hazai viszonyok között még a sokat bírált garantált árnál is kevesebb garanciát nyújtana a termelőknek. Ezért olyan módosítást fogunk javasolni, amely növeli a termelők biztonságát. Az EUban az intervenciós ár pontosan meghatározott szereppel bír, ott a regisztrált, a feltételeknek megfelelő gazda tudja, hogy ezen az áron biztosan értékesítheti terményét a Közösség ne vében eljáró intervenciós ügynökségnek. A mostani törvénytervezetben mindössze annyi szerepel, ha a piaci ár az intervenciós árat eléri - hogy honnan indulva, alulról vagy felülről, ez sem világos , akkor az állami felvásárlás megindul. Semmilyen garancia nincs arra vonatkozóan, hogy az állami felvásárlás legalább az intervenciós áron és a gazdák által felajánlott teljes mennyiségre szólna. Az állam a csatlakozásig előttünk álló időszakban pontos jogi szabályozás hiányában szabadon döntheti el, hogy kitől, mennyit és mennyiért vásárol fel intervenció címén. A törvény jelenlegi megszövegezése szerint még az is előfordulhat, hogy az állam egyes politikailag vagy más szempontból kedvezményezett termelőktől magas áron felvásárolja a megvételre felkínált teljes mennyiséget, míg másoktól semmit sem vásárol. Nem hinném, hogy ehhez kívántak volna jogalapot teremteni, de tény, hogy az önök által benyújtott javaslat ezt is lehetővé teszi. Ezért módosítani kell majd az előterjesztést. Garanciát kell adni minden termelő nek, hogy az intervenciós áron felajánlott terményét meg is veszik. A törvényjavaslat újraszabja az agrárpiaci döntések előkészítésének hatalmi viszonyait is. Fontos előrebocsátani, hogy a javaslat értelmében az agrárrendtartással kapcsolatos döntéseket to vábbra is a miniszter fogja meghozni, sőt, ahogy a javaslat indoklása fogalmaz, “a miniszter szerepe a szabályozásban jelentősen megerősödik”. A működtetéssel kapcsolatos teendők viszont az agrárintervenciós központ és a termékpályabizottságok feladatai l esznek. A termékpályabizottságokat meglehetősen részletesen szabályozza a törvény, körülírja, hogyan nyilváníthatnak véleményt, tehetnek javaslatot. Meg kell azonban állapítani, hogy a bizottság összetétele hátrányosan változik a jelenleg hatályos szabály ozáshoz képest. Ma még minden szakmai érdekképviselet azonos súllyal vehet részt a döntéselőkészítésben. Ezzel szemben a módosítás után csak néhány, főként a kormányhoz közel álló érdekképviselet kapna beleszólási lehetőséget az agrárium ügyeibe. Borítéko lható, hogy a családi és az egyéni gazdálkodók érdekképviseleteinek kirekesztésére irányuló kormányzati akaratnak megfelelően a gazdakörök - akárcsak a Nemzeti Földalap ellenőrző testületéből - a rendtartási ügyekből is kiszorulnak. Javasolni fogjuk ezért, hogy a társas vállalkozások és az egyéni, családi gazdálkodók képviselői azonos súllyal vegyenek részt a bizottságokban. Meg kell jegyezni, hogy javaslatunk elfogadásával - bár alkotmányosabb és európaibb lenne a döntéselőkészítés, mint ahogy azt a kormá ny előterjesztése tartalmazza - a kormány javaslatának
