Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. május 5 (69. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - “Jog az élethez, jog a halálhoz” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2679 erről a lehetőségről. Az ügyben az általános ombudsman helyettese vizsgálatot indított. Úgy vélem, hogy a törvénynek a gyógyíthatatlan betegek helyzetét nem szabad súlyosbítani azzal, hogy nehéz döntésüket meghozva m ég egy hosszadalmas procedúrát is végig kelljen járniuk a méltó halálig. Ebben az értelemben a hazai szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az élet méltó befejezésére irányuló önrendelkezési jogot, ezáltal kiüresíti annak valódi tartalmát. A jogszabály módosítása segíthetne, hogy az emberek önállóan, szabadon dönthessenek saját életük és haláluk felől. Ennek érdekében az SZDSZ elnöke felkérte a kormányt, hogy dolgozzon ki és mihamarabb terjesszen a parlament elé egy életszerűbb, az emberi mél tóságot jobban figyelembe vevő, liberálisabb eutanáziatörvényt. Mindezek alapján a következő kérdéseket szeretném feltenni miniszter úrnak. Hogyan kívánja a tárca érvényesíteni a betegek emberi méltósághoz való jogát, s mit kíván tenni annak érdekében, hog y a halálba készülő embereknek ne kelljen még a bürokráciával is megküzdeniük? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Bárándy Péter igazságügyminiszter úr válaszol. DR. BÁRÁNDY PÉTER igaz ságügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Valóban az élet, halál határterületeit rendező rendelkezéseknek a jogi mikéntje mindig problémákat vet föl, különösen az eutanázia kérdése, hiszen ez nem egy ősi kérdés, ez egy olyan kérdés, amit a technika fejlődés e hozott elő, a technika jelenlegi viszonylag magas fokán vetődik föl az a kérdés, hogy a méltósághoz való jog hogyan érvényesül az élet elmúlásának időszakában. Az Alkotmánybíróság megállapította azt, hogy a jelenlegi jogi szabályozás az egészségügyi törv ényben nem alkotmányellenes, megállapította azt, hogy a passzív eutanáziát lehetővé tévő rendelkezések alkotmányosak. Ugyanakkor nem állapította meg - helyesen, nem is tartozik az ügykörébe és hatáskörébe , hogy ez a rendezés jóe. Az állapítható meg, hog y valószínűleg nem kielégítő ez a jogi rendezés. Az alkotmányossági próbát ugyan kiállt rendelkezés vizsgálata tárgyában Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettese vizsgálatot kezdeményez, vizsgálatot folytat le a közeljövőben arra vonatkozóan, hogy ez a rendelkezés, amely valóban bürokratikus, hogyan működik a valóságban. Az eredménye, azt gondolom, hogy megjósolható ennek a vizsgálatnak. Az eredménye az, amit képviselő úr is jelzett felszólalásában, hogy nagyon sok kórházban nem is ismerik valószínűleg ennek a rendelkezésnek a létét, és hogy a betegeknek nincs róla tudomása, az viszont bizton állítható. Ehhez képest, ennek a vizsgálatnak az eredményét is megvárva, úgy vélem, hogy hasznos és indokolt lesz, ha Csehák miniszter a sszonnyal együtt kezdeményezzük ennek a törvényi rendelkezésnek a módosítását, kezdeményezzük azt, hogy tartalmában ugyan nem túlterjeszkedve természetesen az eutanázia ezen kategóriáján, a rendelkezés bürokratizmusát csökkentsük, és ezzel alkalmazhatóbbá vagy - ez talán nem jó szó - kezelhetőbbé tegyük az egészségügyi törvénynek ezt a rendelkezését. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem az interpelláló képviselő urat, elfogadjae a miniszter úr válaszát. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az eutanázia gyakorlatilag mindenkit foglalkoztat. Az Alkotmánybíróság döntése előtti hetekben és az azóta eltelt egy hétben a magyar sajtó nagyon sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, nagyon sokan mondták el a véleményüket pró és kontra. Az igazán komoly vita az aktív eutanázia megítélése körül szokott kibontakozni. Ahogy