Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2621 Végezetül pedig egy olyan kérdésre hadd térjek ki, amely talán az egyik legkomolyabb vitát fogja a későbbiekben is kiváltani, és minden bizonnyal a módosító javaslatok egy része is ennek a körülírására és pontosítására fog irányulni. Ez pedig a titokta rtási kötelezettség. Elhangzott a bizottságban olyan vélemény, hogy a kormánytöbbség megalázza a pedagógusokat akkor, amikor ezt bevezeti, hiszen lenézi őket azzal, hogy ezt előírja a törvényben. Ennek némiképp ellentmond az, hogy azok a szakmák, amelyekbe n titoktartási kötelezettség van, meglehetősen komoly társadalmi presztízzsel bíró szakmák, ahol senki nem gondolja azt, hogy ezen szakmák képviselőinek a titoktartási kötelezettsége az ő lenézésük és az ő megalázásuk lenne. Ami azt illeti, én óva intenék attól, hogy ezt a kérdést pusztán oda egyszerűsítsük le, hogy megint kiabálunk egymással egy jót - képletesen szólva - arról, hogy mit gondolunk a kábítószerről, a kábítószerről az iskolában, és a többi, és a többi. (16.00) Ez a javaslat nem elsősorban err ől szól. A kábítószer tekintetében pedig egyébként nem a szülőtől védi a diákot, hanem a pedagógust is és a diákot is védi attól a szerencsétlen helyzettől, amire számos példa volt az elmúlt években, amikor is a pedagógus jóhiszeműen a rendőrt értesíti elő ször, amikor az egyik diákja bajba kerül, és azt gondolja, hogy ez a diák majd biztosan tanú lesz egy eljárásban, csak aztán ez a diák nem tanú lesz ebben az eljárásban, hanem gyanúsított. A kábítószerkérdést ez így érinti, egyébként pedig a szülő és a ped agógus közti bizalmi viszonyt úgy érinti, hogy védi azokat a diákokat ez a titoktartási kötelezettség, akik olyan családban élnek, akik sajnos olyan szülő mellett élnek, hogy őket ettől a családtól és ettől a szülőtől védeni kell. Önök nagyon jól tudják, h ogy vannak ilyen gyermekek, ez a titoktartási kötelezettség az ő érdeküket szolgálja, semmi mást. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársakat, hogy a vezérszó noki felszólalások után az általános vitát elnapolom, képviselői hozzászólásokra a későbbi ülésen lesz alkalom. A vezérszónoki körben utolsóként az MDF képviselőcsoportja nevében felszólaló Lezsák Sándor képviselő úrnak adom meg a szót. LEZSÁK SÁNDOR , az M DF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint a törvényhozók feladatkörén messze túlterjeszkedő törvényjavaslat vitája előtt áll a tisztelt Ház. Akár az E ötvös Józsefféle népoktatási törvény, akár más országok közoktatási törvényei arra kell hogy intsenek minket, miszerint egy közoktatási törvény szövegébe csakis a közoktatás alapvető, meghatározó, viszonylag állandó jellegű, országos érvényű és mindenkire kötelező feltételeit, továbbá minden törvényi előírást ellenőrizni is képes és törvénysértés esetén szankcionálni képes államigazgatási eljárásokat kell jogi paragrafusokba foglalni. Mindebből következik, hogy az iskolai hétköznapok életének apró szabályo zása, konkrét egyénekre, kisebb csoportokra szabott helyi nevelési módszerek, pedagógiai eljárások kötelezővé tétele, vagy más, mindeddig józanul hasznosított pedagógiai módszerek tilalma vagy elbizonytalanítása nem lehet egy közoktatásról szóló törvény fe ladata. Ezekkel a kérdésekkel kimerítően foglalkozik a pedagógiai szakirodalom, a túlterhelés, alulterhelés, a hétvégi vagy szünidei házi feladatok célszerűségének a kérdését, azok tanulónként és tantárgyanként eltérő, egyedi sajátosságai miatt nem lehet n ormatív törvényekkel megoldani. Éppen az a pedagógiai munka lényege, hogy a rendelkezésre álló oktatásinevelési segédletekből, a problémás gyerekekre irányuló pedagógiai programokról, a gyakorlati példákat felsorakoztató kézikönyvekből, nevelési koncepció kból, a saját tapasztalatból hogyan kell kiválasztani azokat a nevelésioktatási elveket,
