Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. április 29 (68. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2605 valóságban is működni tud az az intézményrendszer, amely kimondottan a kisebbségek érdekeit szolgálja, ők az elkövetkezendő idősz akban most már intézményfenntartóként is megjelenhetnek. Tehát a bizottság azt javasolja a Háznak, hogy ebben a részben mindenképpen legyen konszenzus, és fogadjuk el a törvényjavaslatnak ezt a részét. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az oktatási bizottság előadójának, Tatai Tóth András képviselő úrnak adom meg a szót. TATAITÓTH ANDRÁS , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság április 16ai ülésé n megvitatta, és a bizottság többsége a beterjesztett törvénymódosító javaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte. A többórás vita néhány, a többség által támogatott megállapításáról szeretném tájékoztatni önöket. Az államnak két alapvető feladata van a közoktatást illetően: az egyik a működési feltételek biztosítása, a másik pedig a gyermekek azon alkotmányos jogainak érvényesítése, amelyek az oktatásra és a nevelésre vonatkoznak. A beterjesztett törvénymódosítási javaslatot ebből a szempontból is megvi zsgáltuk. Az egyik legfontosabb működési feltétel a kiszámíthatóság, a stabilitás. A stabilitás követelményének azonban nem változatlansággal lehet megfelelni, hanem azzal, ha vállaljuk a közoktatás minden területén a valóság feltárását, és ha az ebből köv etkező döntéseink megfelelnek a körülöttünk megváltozott világ igényeinek, valamint a XXI. század követelményeinek. A stabilitás a mi felfogásunkban azt is jelenti, hogy mindazt, ami értéke a magyar közoktatásnak, megőrizzük, de az értékek megőrzése, a hag yományok ápolása, megtartása nem jelenthet elzárkózást a megújulástól. (14.40) Arra a stabilitásra van tehát szüksége a magyar közoktatási rendszernek, amely a hagyományőrzés és a megújulás összhangján alapul. Meghatározóak a közoktatásban a pedagógusok, h iszen csak az ő munkájukkal oldható meg bármilyen feladat. Munkavégzésük feltételeit igyekeztünk javítani az őszi béremeléssel, hogy lehetőségük is legyen mindazoknak a feladatoknak eleget tenni, amelyeket a társadalom és az állam joggal vár és elvár tőlük . A közoktatás helyzetének értékelésében, így a bizottsági hozzászólások jelentős részében is szerepelt a PISAjelentés, ami nemzetközi felmérések alapján határozottan arra is utal, hogy minden harmadik, negyedik magyar gyermek alapvető, oktatáshoz kapcsol ódó alkotmányos joga csorbát szenved. Sajnos, hazai tapasztalataink is alátámasztják ezt, ezért nem tehetünk mást, mint hogy szembenézünk azzal a ténnyel, hogy gyermekeink egy része nem szerzi meg az írás, olvasás, számolás készségét. Áttekintettük a szaké rtői véleményeket. Jellemző, hogy azokban az országokban, ahol hosszabb időt biztosítanak a gyermekek számára az alapkészségek kialakítására, ott általában jobb a szövegértés, jobb a gyerekek későbbi iskolai teljesítménye is. Azokban az országokban pedig, ahol az alapkészségek kialakítására kevesebb időt szánnak, ahol gyorsított ütemben hajszolják végig a gyerekeket ezen a fázison, mint nálunk is, jellemző a lemaradás. Ezért támogatjuk, hogy az alapkészségek fejlesztése a tanítási órák 2030 százalékában - az iskola által szükségesnek tartott mértékben - még az 5. és a 6. osztályban is folytatódhasson. Ezt a munkát a felső tagozaton tanító tanárok is végezhetik, akik felkészülnek az alapkészségek fejlesztésére. Ahhoz, hogy minden gyermek eséllyel induljon el életpályáján, elengedhetetlen, hogy az iskolarendszer csökkentse, s ne növelje a gyermekek esélyeinek különbözőségét, amelyek egészségügyi, családi, szociális, művelődési és lakóterületi eredetűek. Az esélyek közelítését nem a
